Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
45 m Nóha III. Kun- László 1276-ik évben a párisi iskola mintája szerint \ eszp rémben állított „tanodát“; noha nagy Lajos király az I348-ik évben Prágában és 1367-ik évben Bécsben létrejött egyetemek terve szerint 136f7-ben Pécset „tudományok akadémiáját“ alapita; noha Zsigmond király 1388-ban Ó-Budán a „Studium budenset“ elrendelé; noha tudjuk, hogy Vitéz János esztergomi érsek 1465-ben az „academia istropolitanát“ életbe lépteté — és Corvin Mátyás király 1467—77-ben a budai várban (kórházakkal és gyógyszertárral ellátott) „studium generale“t fejedelmi dűsságal szerelt lel; noha az esztergami érsek Oláh Miklós szorgos működésének következtében 1. Ferdinánd király által 1561-ik évben Nagy-Szombatban felállított „Gymnasium“ — utólagosan n. F o r g á c h bibomok közreműködése mellett Pázmán Péter esztergomi érsek által II. Ferdinánd király jóváhagyásával 1635-ben „egyetemmé“ lett átalakítva , melyet 1646-ik és 1666-ik években Losy Imre és Lip pay György esztergomi érsekek a hiányzó „jogi karral“ láttak el: mindazáltal — rovidebb vagy hosszabb ideig fennállott mindezen intézeteinkről*) „semmi bizonyost“ sem tudunk a felöl: váljon lettek-e azokban valamikor a gyógy tudo- »lányok „valóban“ is előadva ? Csak annyi vehető ki régi okmányokból, hogy a magyar gyógyászati ügy — mióta királyaink a fényes Habsburg uralkodó házból származnak — mindenkor az Austriában arra vonatkozó és ott érvényes szabályzatoktól többé-kevesbbé függőnek mutatkozik. Mig — végre 1767-ik évben nagy királynőnk Mária Terézia a nagy- szombati egyetemet „orvoskarral“ — a bécsinek mintájára — nagy- lelküleg ellátta ! Ezen idő óta a haza saját orvosrendét ugyan maga képezheté; de — az, alaptörvényei szerint, önálló Magyarország sem az" orvosi tantervet, sem a gyógyászat gyakorlatát illetőleg az együttes osztrák kor mányi — illetőleg a bécsi egyetem gyámkodó befolyásától egészen „szabad“ soha sem lehetett; mint az — a következőkből kitűnik: (Codex Tom. III. Sect. IV. Mantissa III. pag. 754.)-) Melyeken kivid még több iskolák, mint — az ország kezdetén Esztergomban — és többi Káptalan- helye ken, Prépostságok, Apátságokban és Kolostorokban nagy szorgalommal fenntartattak. Az esztergami tanodában egész a XIV. századig külön „orvosi osztály“ létezettnek — mondatik; mindamellett főleg III. Béla király (kinek neje franczia királyleány volt) uralkodása alatt a gazdagabb magyar ifjúság részint a párisi, részint az olasz- országi tanintézetekben : Vicencziában, Páduában , Romában, Bolognában Dr. Perli ez y — a (lentebb előadandó tanúsága szerint még Hollandiában is) nyertek kiművelésüket. (Codex Tom. I. pag. 126. Nr. 250. — Toldy Ferencz: A magyar nemzeti irodalom története. II. javított kiadás; Pesten 1854. 1. kötet 71. és 151-ik lap. —Ifj. Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása. Pest. 1852.). Vonatkozva a most elöadatokra — nem mellőzhetem azon a Codex Tom I. pag. 127. már rég kimondott kivánalinom itteni ismétlését: mennyire Magyar- hon- és különösen a magyar gyógyászat müv előd és-történelmének tekintetében érdekes volna — ha a tanulók nevei a párisi és a többi egyetemek fen- maradt anyakönyveikböl kiállítathatnák!
