Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
36 Eddig a bécsi közkórházba fölvett magyarországi betegekért kívánt ápolási költségek „ex fundo abolitorum ConfraternitatumK-ból *) térítettek meg; de minthogy ezáltal azon töke igen kimerhetett, az lön határozva, miszerint ezentúl minden beteg — sajátjából fedezze ápolását — és csak legfelsőbb királyi határozat következtében engedtetik meg a nevezett tőkéből meg- ad ni a folyamodóknak az á p o 1 á s i d i j a t. M. kir. helytartótanács 1807. Junius 13-án. (Codex Tom. III. Sect. TI. pag. 234. N. 1645.) Az előbb említett 1807. év óta Magyarhonban a bécsi közhórház által meghatározott b e t e g ápolási dijak rendesen közzé tétettek, és ott — ez időtől fegva egy magyar beteg sem ápoltatott ingyen. M. kir. helytartótanács 1807. Nov. 24-én. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 246. N. 1667.) Azon ismételt és sürgető követelések, melyeket az alsó austriaj kormány a bécsi közhórházban ápolt magyarországi betegekre eső költségek megtérítése végett tett vala, igényelték annak elrendelését: hogy a magyar törvényhatóságok ez illetéket lehető leghamarább vagy az illető betegektől vagy azok rokonaitól szedjék be; a szegénység kimutatása esetében az ilyenekről késedelem nélkül jelentés tétessék a m. kir. helytartótanácsnál. — M. kir. helytartótanács 1910. Jun. 19-iki kibocsátványa. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 294. Nr. 1738.) A m. kir. helytartónács a bécsi közkórházban újólag megállapított és fölemelt ápolási dijakat 1811. Május 21- és Aug. 12-ről kelt kibocsátványaival az országban közzé tette. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 315. Nr. 1770.; - pag. 322. Nr. 1777.) Az alsó ausztriai kormány köriilirá a f ö 1 v é t e 1 i módozatokat és a díja k a t úgy a benszülött, mint az idegen betegek, szülök és tébolyodottakra vonatkozólag — és az idegenektől föltétlenül követeli az á p o 1 á s i d ij a kn a k vagy a születési községek által, vagy a szegény-pénzalapból való megtérítését. M. kir. helytartótanács kibocsátványa 1814. Jun. 21-röl. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 438. Nr. 1909.) Valahára az 1814. Aug. 19-iki királyi határozat folytán tudtára adatott az országnak: hogy a cs. kir. közös udvari cancellaria helybenhagyásával „a tökéletes viszonyosság = reciprocum“ mint rendszabály oly módon állapíttatott meg, Varasdmegyében ; 9) a vág-beszterczei— 10) a rajeczi — 11) tepliczi _ és 12) predméri- xenodochiumok, mindannyian Trencsén megyében; 13) a szegényekháza Nagyváradon ; 14) a Xenodoehium Set. Martini— 15) a Xenodochium Lilhkense — és 16) a Gilányi’féle alapítvány az esztergomi káptalannál. ::) Az 1782. Oct. 23-án és 1786. Dec. 27-iki cs. határozatok ugyanis minden világi társulatot feloszlattak — e társulatoknak tökéi és egyéb vagyona! „a feloszlatott társulatok czimíi töke alapítására“ lördittattak, mely töke részint a „szegény betegek ápolása és gyámolitására“ . részint „országos tébolyda“ felállítására volt szánva. (Codex Tom. III. Sect. I. pag. 205. Nr. 937.; — pag. 316. Nr. 1034.)
