Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
26 hogy a gyógyszerek készítése, azaz a „gyógyszerészet“ is már a kolostor falai között a laikusokra átszálott, — mert: 1273. az „Acta Capituli generalis Ordinis Praedicatorum (Domonkosok) Pesti- ni celebrata“ elhatározták: hogy a rendtagjainak az „Alchymiát“ sem tanulni, sem tanítani, sem gyakorolni, sem erre vonatkozó iratokkal bírni nem szabad; 1294—1303-ig VIII. B o n i f á c z pápa a Honorius által kiadott rendeletet megerösité és annak megtartását, t. i. bogy a P h y s i k á t tanítani, vagy gyakorolni nem szabnd, még szigoruabban meghagyta. Lib. 111. Tit. XXIV. Cap. I. II.; 1316—1334-ig XXII. János pápa az Alchymia tanulását, tanítását és gyakorlását minden papnak megtiltotta. E zárdák valának tehát, a mint az eddigiekből kiviláglik, egyúttal a vegytan és gyógyszerészet első tan helyei is. Miként fejlődtek ezekből a polgári gyógyszertárak? az homályba van burkolva; de az eddig ismert történelmi adatok szerint bizonyos: hogy már a 4-ik században minden egyes zárdának gyógyszertára is volt, s így alig tételezhető fel, hogy a pécsváradi gyógyász Benedekren- düek zárdája Pécsváradon és a többi ispotály-helyek is ne lettek volna ellátva gyógyszertárral. '*) (Codex Tom. I. pag. 4. Nr. 8.) Visszapillantva az állam megalakulásakor keletkező kolostori gyógyszertárakra, — minden esetre nagyon feltűnő és sajátságos: hogy Magyarország — melynek népe Europa polgárisul! népeinek sorába mint „legifjabb“ lépett be,— mégis a polgári gyógyszertárak á Hasát tekintve Angolhonnal egy színvonalon áll. Az ismert szó hagyományok szerint Eáropában 1345-ben állitatott fel a z e 1 s ö polgári gyógyszertár és pedig Londonban; azután 1404-ben Nür n b e r gb e n és 1409-ben Lipcsében. A „Buda városi statútumoknak“ , melyek 1242—1421. Írattak össze, 102. és 154. § ai szerint kétségen kívüli: hogy ez időben Buda várában léteztek polgári gyógyszertárak, miután az említett §-ok határozottan ezekről és az ezekre vonatkozó előirt rendszabályokról szólallak. Ha tehát — mint jogosan feltehető — e gyógyszertárak nem csupán ez oklevél befejezésekor, hanem (a fennemlitett 1404. és 1409. évekre vonatkozólag) minden bizonynyal sokkal, mintegy 17 vagy 12 évvel előbb fennállottak:akkor kitűnik, hogy Buda jóval előbb, mint Nürnberg és Lipcse el volt látva polgári gyógyszertárakkal, melyek — a polgári jogok kelet- keztével — a zárdái gyógyszertárak mellet lassacskán kifejlődtek. *) Kiviláglik ez a m. kir. helytartótanács által elrendelt 1747. Május 2-ról kelt hivatalos kimutatásból: „Az ország összes gyógyszertárairó I“, mely kimutatás szerint az egész Magyarhonban létezett összes 48 gyógyszertár közül akkor még— többeket a Jezsuiták, egyet Pécset a Ferenc z-rendüek és egyet Moóron (Fehérmegyében) a Capuozinusok birtak. A többi mind pjolgári — és pedig egy herczeg Eszterház y-é volt. Megjegyzésre méltó: hogy a l'önemlitett összes számból Nyitra megy éré magára 7 gyógyszertár esett, mig — több megyében egy sem volt. (Codex Tom. II. pag. 222. Nr. 336.)
