Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)

I. Az ország védelme a határokon belül

11

gyár királyok“ szünet nélkül oda irányozák törekvéseiket: hogy úgy a t ö- r ö k j á r o m alá nem került részek, mint Austria határos tartományai a dögrési irtóztató pusztításai ellen a lehető legjobban megvédessenek.

így jöttek létre I. Ferdinánd császár és király különös parancsára a) „a pestis elleni szabályok“ 1551-ben; — b) 1553. November 18-án: „a bécsi orvosikar javaslatai a dögvész ellen — die Rathschläge der Wiener medizinischen Facultät“; — c) az elébb említett szabályok 1558-ik évben ujrai kiadása. — (Codex Tom. I. pag. 154. Nr. 295.; — png. 160. Nr. 299.)

E javaslatok az „1562. Augustus 22-iki fertőzési rendszabályokban“ bővebben tárgyaltattak s íőkép a közvetlen érintkezés, vagy a fertőzött ruhák viselésének elkerülésére utaltak.

(Codex Tom. I. I. pag. 181. Nr. 312.)

Ezen a betegség természetéről való helyes (egész Europa által azonban csak 1721-ik évben általánosan elismert) nézet alapján *) miután a ragály Magyarhon, Erdély, Horváthország, Austria, Styria, Lengyelhon, Szilézia sötVelencze ésLonbardiában szakadatlanul dühöngött — 1562—1659. folyvást újabb és újabb fertőzés elleni rendszabályok'”"") (számszerűit 13) jelentek meg; mig végre a császári kormány elhatározta: miszerint 1660.April 12-kén „Bécs számára egy külön veszte g 1 ő h á z“ — állíttassák fel..

(Codex Tom. I. pag. 268. Nr. 441.)

*) Dr. Astrue János, Montpellier-ben az egyetemnél 1717—1728-íg a gyógyászat tanára (1728-tól pedig Párisban) azt állitá „miszerint a dügvész tovaragályozása a levegő állal történik.“ — E nézettel szemközt Dr. Cliicoyneau a dögvész ragályosságát tökéletesen tagadta. — E két ellenkező nézet ellenében Dr. Deidier Antal, Montpellierben a vegytan tanára, 1729-ban mint Dr. Chicoyneau- vat egy idejüleg Marseille-ben működő pestisorvos, saját vizsgálódásai alapján azt állitá : miszerint a keleti pestis e 11 a g a d h a 11 a n r a g á 1 y o s s á g a a ra- gályzottak közvetlen érintésén vagy azok ruháinak használ a- t á n alapszik.

Csak ez időtől fogva fogadtatott el átalában azon elv, melyet a béesi orvosi iskola rég óta kimondott.

(Codex Tom. I. pag. 587. Nr. 524.)

s#) Az 1563-ban igen elharapódzott betegség nem csak Buda, Eger, Esztergom, Tolnában , hanem még Felsömagyarországban is Eperjesen és Kassán dühöngött.

(Codex Tom. I. pag. 181. Nr. 312.; — pag. 194. Nr. 313.)

Nyomorteljes évek valának még:

1582. a Cseh- és Morvaországban elterjedő dögvész miatt;

(Codex Tom. I. pag. 208. Nr. 310.)

1585. miután Bécs is a ragály által meglepetett ;

(Codex T. I. pay. 213. Nr. 343. 344.)

1601. és 1617. Ez években uj fertőzés elleni rendszabályok adattak ki.

(Codex Tom. I. pag. 216. Nr. 355.; — pag. 217. Nr. 359.)

1622. A dögvész borzasztóan pusztított Magyarországban.

(Codex Tom. I. pag. 218. Nr. 362.)

1625. Bécs újólag megfertöztetelt.

(Codex Tom. I. pag. 220. Nr. 367. 8.)

1626—27, Styria is, a ragály által meglepetett.

(Codex Tom. I. pag. 231. Nr, 370.; — pag. 232. Nr. 372.)