Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)

I. Az ország védelme a határokon belül

10

A Martinschizzában felállított „valódi magyar parti szemlédé“ 1833. Junius 1-én a magyar tengerparti vidéken megnyittatott.

(Codex Tom. III. Sect. IV. pag. 146. Nr. 3106.)

A fiumei kormányzóság daczára — a t r i e s t i egésségügyi hatóságtól többé-kevésbé függő „magyar tenger-egésségügyi vezetés“ 1849- ben a cs. kir. kereskedelmi ministerium központi vezetésének lön alárendelve.

Ezen egész idő tartatna alatt az összes osztrák tenger-egésségi ügy vezetése az istriai cs. kir. helytartóság kebelében fennálló „triesti felsőbb egésségügyi hatóságra“ bízatott.

A triesti révben az egésségi szolgálatról a helybeli révi egésségügyi hivatal gondoskodott.

1851-ig az említett triesti föegésségügyi hivatal javasló s egyúttal végrehajtó is volt; ez időtől fogva azonban csupán csak javasló — és a triesti cs. kir. helytartótanács — az ottani országos orvostanácsnok véleménye alapján — végrehajtó.

A cs. kir. kereskedelmiministerium a személyzetbe nem avatta magát, hanem az alkalmazandó szükséges központi vezetés, (mely az adriai partok, azaz a magyar és dalmát révekre is kiterjedett) alapján — csupán aveszt eglési idő tartamát határozta meg.

Minden tengeri veszteg-ügyek, akár polgáriak, akár katonaiak legyenek azok, a cs. kir. kereskedelmi ministerium — és onnét újabb időben — a cs. kir. belügy ministerium hoz küldettek.

Miként s mikép leend ezentúl — a duali sinus elve szerint? —Ezen fontos ügy, mennyiben a magyar tengerpartra vonatkozik, tökéletesen elkülöníttetik-e, vagy a magyar állam jogi lét fóntartásával bizonyos meghatározott korlátok közt együttesen fog e kezeltetni és vezettetni? —

•

B) A viz és szárazföldi határok zárvonalai.

Akeletipestis, az előbbi századok eme legborzasztóbb öldöklő angyala a visszatérő keresztesek által hozatott be az ozmán birodalomból és terjesztetett el egész Európában;

de különösen Magyarország lön a szűnni nem akaró rémítő pusztítás tartós színhelyévé, s e z bírta reá az osztrák Uralkodókat, miszerint az úgy nevezett „Constitutionales edictales contra pestem“ életbe léptetése által tartományaikat védjék a dögvész ellen.

Midőn, (eltekintve az előbbi időktől) 1506—7-ben Erdély, 1508-ban Magyarország városai: Pápa, Veszprém és Győr a dögvész által meglepettek, — 1. Ferdinánd császár parancsára tétettek közzé az „első dögvész vagy fertőzés elleni rendszabályok“ 1521. September 15-én Grátzban Styria számára.

(Codex Tom. I. pag. 133. Nr. 263. ; pag. 142—146. Nr. 275.)

Midőn — az 1526. Augustus 29-iki szerencsétlen mohácsi ütközet után beköszönlvén édes hazánkra az oly sokáig tartott gyásznapok — Magyarhon legnagyobb része a törökök által meghódítatott, s a meg nem hódított részek, szent István jogarának átvételével, az osztrák Uralkodók ótalma alá helyeztetett, — ez osztrákházboli Uralkodók, mint „német római“ császárok s egvszersinint ma-