Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
I. Az ország védelme a határokon belül
9 ségi-rendszabály alapján — különös „rendőri és gazdászati-rendszabály“ bo- csátatott ki. (Codex Toni. I. pag. 799. Nr. 579.) Az osztrák monarchia összes kikötőire nézve 1774. April 25-én „állzati és egésségügyi rendelmény“ adatott ki az osztrák kereskedelmi hajózást illetőleg. (De ez — csak 1804. Julius hó 31-én tétetett Magyarországban közzé.) (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 86. Nr. 1575.) Az 1787. October 11-én kibocsátott királyi végzés folytán a „Gubernium littorale maritimum fluminense“ mellé egésségügyi tanácsosok adattak. (Codex Tom. III. Sect. I. pag. 419. Nr. 1110.) Mária Terézia uralkodása óta a fönnemlített kormányzósággal ellátott s az osztrák államtesttöl elvált „magyar tengermellék“ számára 1805. Jun. 7-röl kelt udvari végzemény következtében a veszteglő intézetek törvényeinek áthágó i r a szabott f e n y i t ö törvények újra kihirdettettek. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 168. Nr. 1606.) Hogy a Spanyolországban oly annyira dühöngő „sárgaláz“ az osztrák kikötőkbe el ne harapódzhassék, Bécsben a cseh-osztrák közös föcancellár felügyelete alatt egy „központi egésségügyi udvari bizottmány“ neveztetett ki, melynek tiszte volt: az osztrák tengerpartokon létező kikötők számára a szükséges rendszabályokat meghatározni és azokat az illető tartományok főnökeinek érvényesítés végett kiadni. Ezen — a magyar tengerparti vidék kikötőire vonatkozó szabályok kivonata a m. kir. udvari cancellária, valamint a m. kir. udvari kincstárral is közöltetett tudomás vételül. Bécs Mártius 18-án (April 12-én és 30-án) 1805. (Codex Tom. IIL Sect. II. pag. 124. Nr. 1594.) Az 1807. December 15-röl kelt IV. hazai törvényczikk erejénél fogva végre a „magyar tengermellék“ bekebeleztetett. (Codex Tom. III. Sect, II. pag. 246. Nr. 1668.) Hogy mi történt — a tengermelléknek a francziák által történt elfoglalása után addig, még azt birtokukban tárták — arról semmi bizonyost nem tudunk ; a visszaadás után úgy látszik, ott hosszabb ideig a központi osztrák kormányzóság működött. Az 1825. October 7-röl kelt legfelső határozat következtében a tengerparti egésségügyi hivatalok a fiumei királyi kormányszék és ugyanannak kormányzójának, mint „királyi biztosnak“ fövezetése alá azon megjegyzéssel rendeltetlek: miszerint ez magát a triesti cs. kir. kormányzósággal folytonos egyetértésbe helyezze; a m. kir. kincstár minden kiadásait és bevételeit vezesse; s végtére a Portorében létező scerlievo kóroda az egésségügyi tanácsnak legyen alárendelve. — Az 1827-iki 13-ik tör- vényczikk erejénél fogva — a magyar tengerpart újra bekebeleztetett. (Codex Tom. III. Sect. III. pag. 126. Nr. 2288. ; — pag. 198. Nr. 2366.) Az osztrák kikötőkből kiinduló valamennyi hajónak a nápolyi kikötőkbe való behajózása 1831-ben tökéletesen megtiltatott, ez azonban később oda lön módosítva, hogy ezen hajók számára az adriai tengerpartokon külön szemlé d é k állítassanak fel. (Codex Tom. III. Sect. IV. pag. 383. Nr. 2931.)
