Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
KM BÉRI KOPONYA ISME. 75 E táblából kiderül, hogy a barbár időből származó koponyák mind platycephalok; a szélsőségek közti ingadozás pedig 8’9; továbbá magassági indexeiknek középértéke 6‘9-el kisebb, mint a mostani magyaroké; ha hozzá teszsziik még, hogy a barbároknál a szélességi index is 6'7-del alacsonyabb a magyarokénál (G4. lap), azon fontos tényre jutunk, hogy ezen a maga idejében teljesen cultura nélküli nép, nemcsak hogy a dolichocephalia felé hajlott, hanem e mellett még igen jelentékenyen platycephal is volt. A három kétes eredetű koponya között egyik hypsicephal, a másik kettő pedig platycephal; a szélsőségek közti ingadozás pedig : 15*3. A IX. számúnak magassági indexe majdnem azonos W e 1 c k e r H.-nak — XIL számtábla 110. szám — a törökökre nézve talált magassági indexével; a különbség a kettő közt csak 1*1 mig a VIII. számúnál pedig 3'9 a különbség. Végre az ó-római koponyák az egy hypsicephal kivételével szintén mind platycephalok; a szélsőségek közti ingadozás 15'6-et tesz ki. Davis B. az ó-rómaiaknál 73’0 magassági indexet talált1), Welcker H. pedig 70'6, mely utóbbival az általunk talált magassági index teljesen megegyez. Ha a koponya oly magassággal bir, hogy magassági indexe 86 vagy még több, akkor az mesterséges brachy- és hypsicephal; az ily eltorzult koponyát már Hippocrates macrocephalnak nevezte (78. kap), mely név az ily koponya megjelölésére sajátságos módon az összes anthropologusok által még mai nap is megtartatik. A fejnek mesterséges összenyomása által előidézett ilyen macrocephalia szokásos volt a régi peruanusok- és bolíviaiaknál, és csak oly szülők gyermekeinél idéztetett elő, kik magasabb állásnak voltak ; e szokás azonban 1580-ban a spanyolok által betiltatott. Az ily koponyaösszenyomás Tiedemann F., Tschudi J. D. és Rónay J. szerint az által hozatott létre’), hogy az újszülött gyermeknek homlokára és nyakszirtjére kis deszkákat helyeztek s ezeket erősen összeszoritotJ) Davis. Thesaurus Craniorum. 352 — 359. lap. !) Tiedemann F. Nachricht über merkwürdige Menscheuschädel aus Peru. Müller s Arch. 5. köt. 1832. — 107. lap. — Tschudi. Über die Ureinwohner von Peru. e. m. — 98. lap. Rónay. Ősemberek haladása, e. m. 19. lap. 10*
