Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
EMBERI KOPONYAISME. 55 Ekkor lépett fel AVelek er H. korszakot alkotó munkájával1) s ezzel megvetette, mint az már föntebb (46. lapon) részben előadatott, a tudományos koponyamér tan alapkövét. A koponya szélességi viszonyainak felderítésén alapszik nagy részt a különféle fajok és nemzetiségek jellege, mihez a következő átmérők megmérése szükségeltetik : 1. a hosszanti átmérő tapkörzővel méretik meg akképen, hogy a két szemöldivet összekötő vonal közepétől a nyakszirt legerősebb kidiulorodásáig, azaz a nyakszirt gumóig, vagy ha ez igen nagyon ki volna fejlődve, ennek alapjáig méretik. Ezen átmérő a Baer K. E.-féle hosszanti átmérőtől csak az által különbözik, hogy ennél a tarhelytől kezdődik2). 2. A szélességi átmérő, vagyis azon vonal, mely a koponya azon átellenes pontjait köti össze, hol az legszélesebb, a Virchow-féle koponyamérővel méretik meg. Ez nem mindig felel meg a faldomboknak, mert ezek, mint már (38. lapon) emlittetett, bizonyos körülmények között nem is vehetők észre, hanem alájuk esik, sőt gyakran a legnagyobb szélesség a küllialljárattól mell és fölfelé van kifejlődve. Különös Welcker H. azon állítása, hogy a faldombok közti koponyaszélesség egyetlen egy mongol fajú népnél, — melyek közt a burátokat és magyarokat is felemlíti, — sem éri el azon középnagyságot, mint a német koponyák t. i. 135 mmétert"), és hogy egyáltalában a német koponya a többi nemzetek legtöbbjétől az által tűnik ki, hogy a falcsontok közti tér rendkívül nagy4). Egy pillantás a mellékelt táblára szolgáljon feleletül. Heule J., ki a legnagyobb szélességi átmérőt 140 mnire, s a hosszátmérőt, melyet ő nyilátmérőnek— Sagittaldurchmesser — nevez, 170 mmre teszi, azon helyet, hol a hosszanti és szélességi átmérő egymást metszi, a koponyaboltozat középső és hátsó harmada közti határra helyezi3), mi azonban csupán oly koponyáknál fordulhat elő, melyeknek legnagyobb szélessége a faldombok közé esik. Miután a koponya legnagyobb szélességének helyzeti viszonya változó, ennek pontosabb meghatározása végett Baer K. E. a küllialljárattól a koponya tetejéig egy vonalat húzott, s azon pontot, a melyre a magasság esik, törtszámmal jelölte; tábláiban azonban egyúttal megjegyezte, hogy a legnagyobb szélesség a külhalljárat mögött, épen fölötte, vagy pedig előtte foglal-e helyet. A helyzeti J) Welcker. Wachstimm und Bau des menschlichen Schädels, e. m. 2) Baer K. E. Crania selecta e. m. — 4. lap. :i) Welcker. Kraniolog. Mittheilung, e. m. 150. lap. 4) W e 1 c k e r. Wachstlium e. m. 140. lap. Az idézett hely eredetiben igy hangzik: »Der deutsche Schädel — und hienut auch ohne Zweifel das deutsche Gehirn — ist von der grosse n Mehrzahl aller ü b v i g e n A atio ien durch eine ausserordentliche Grösse des interparietalen Durchmessers ausgezeichnet.« •■’) Heule. Knochenlehre, e. m. 77. lap. 71. ábra y. és x.
