Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)

Koponyaisme - Cranioscopia

56

EENHOSSÉK JÓZSEF

viszony meghatározására szolgáló emez igen jó módszert Speng el J. W. oly képen módositotta, hogy a koponyát hosszirányban mellűiről hátfelé függélyes vonalak által 10 egyenlő részre osztotta, és azon tizedet, melybe a legnagyobb szélesség esett, római számmal jelezte. — E jelzést Virchow R. koponyamérési szabályzatába helyzeti index — Lagenindex — név alatt vette fel1).

Saját, ngy csontkoponyákon, mint élőkön véghez vitt méréseim azon tapasztalatra vezettek, hogy a legnagyobb koponyaszélesség gyakrabban esik a fül mögé mint fölibe és csak ritkán a fül elé.

A mellékelt tábla nyújtson e tekintetben felvilágositást:

Emberi csontkoponyák:

Egyetemi boncztani múzeum.

o 3 a, -cs

O N

Nemzetiség .

Helyzeti index

w x

....

IV.

V.

VI.

12.

Magyar .

1

4

7

6.

Tót ....

—

2

4

4.

Román

—

3

1

5.

Német

1

3

1

7.

Czigány .

—

2

5

2.

Néger ....

—

—

2

E táblából látható, hogy 27 koponya közűi a helyzeti index Vl-ra esik 13-nál, azaz 48T°/0 ; V-re 12-nél, azaz 44*4°/0 és végül IV-re 2-nél, azaz 7*4 °/0.

Az I. számtáblán felhozott Németh Ferencz (169. sz.), Haj agos J ó z s e t (282. sz.) és Bogár Mihály (301. sz.) rablógyilkosok koponyáin a VI. jelentékenyen ki van dudorodva, mely dudorodás, mint már fentebb (12. lapon) részletesen leiratott, állatias rablási és gyilkolási hajlamra mutat.

Látható továbbá hogy a 7 czigány koponyánál a VI. úgy viszonylik az V-höz, mint 5: 2, a négernél ellenben és még inkább az állatoknál a legnagyobb szélesség kizárólag Vl-ra és még hátrább esik, és pedig a ragadozóknál jelentékeny kidomborodással.

’) B a e r. Crania selecta, e. m. és lap. — S p e n g e 1. Neanderthal Sehädeltypus e. m. 65. lap. — J h e r i n g 5-te alig. Versammlung für Anthrop. Ethnol. und Urgeschichte zu Dresden 1874. e. m. 68. lap. — ■» 1 i r cli o ív s Convention?-Maass Publicirung.«