Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)

Embertan - Antrhopologia

24

LENHOSSÉK JÓZSEF

mazó koponyákkal összehasonlítva, sőt mértani viszonyaik is mathematikai pontossággal kiszámítva, a Neander-völgyi koponya kivételével, mind azon egyhangú eredményre vezettek, hogy a legősibb korban élő emberek koponyái földünk jelenlegi lakóinak koponyáitól jelentékenyen nem különböztek1); sőt a Trou du Frontal-i, Cro-Magnon-i és Engis-i koponyák, mint Peschel 0. megjegyzi, nemcsak hogy igen szabályszerűen vannak alakulva, hanem ezek közül a két Engis-i, valamint a Sclaigneaux és Chauvauxban talált koponyák, mint Virchow R. nyomatékkai hangoztatja, az értelmiség jelentékeny fokára mutatnak2 3).

Egynéhány Ezygiesi és Engisi, továbbá a Crespynél talált, kőkorból való koponya, melyet Gervais P. mint második Neander-völgyi koponyát irt le; úgyszintén más bizonytalan régi korú koponyákon, igy névleg Göttingában a Blumenbach-féle koponya-gyűjtemény között Batavus genuinus néven ismeretes koponyán, valamint a Brixben talált koponyán, melyet Luschan F. irt le, továbbá a Zuyder-tó szigetein Hollandban talált és S p e n g e 1 J. W. által leirt 3 koponyán, úgy azokon, melyek a Borreby szigeteken találtattak s Virchow R. által lőnek ismertetve,5) a szemöldivek túlerős kiállása folytán a vadság egész a csalódásig ki van fejeződve, mi miatt e koponyák a történelem előtti ősember jellegének tartattak addig, mignem Lucáé K., Carter Blaker, Huxley H., Davis B., T hu main J., és Spenge 1 J. W.4) ezt újkori koponyákon is kimutatták. Ezen torzalakulásnál fogva különösen 3 koponya vergődött meglehetős hírre, u. m. egy dániai a múlt századból Virchow

d’H alloy et Van Ben eden. Etudes sur les cavernes Du Bois de Foy Montaigle. Bulletin de l’Acad. des Sciences de Belgique. 1867. — Ecker A. Die Höhlenbewohner der Rennthierzeit von les Eyzies in Perigord. Arch. f. Anthr. v. Ecker. 4 köt. 1870. — 109. lap. — Broca P. Cräne de Meyruereis-Lozére. Bullet, de la sor. d’anthr. a Paris. Vol. III. 129. lap. U g y a n a z : Fragments d’os du crane humain d’Engisheim. Bullet, etc. T. II. 1867. 350. lap. — Prune r-B e y sur un crane humain trouvé dans la Valle d’Arno. Bullet, etc. Vol. II. 673 lap. Spring A. Les hommes d’Engis et les hommes de Chauvaux. Extráit de Bullet, de l’acad. royal de Belgique. Ser. II. T. XVIII. 1864. — 129. lap.— Virchow R. Ueher alt- und neuhelgische Schädeln. Arch. f. Anthrop. v. Ecker. 6. köt. 1873. — 95. lap. — Sclaignaux-i és Zelzaete-i koponyák. — Pansch A. Bericht über einen bei Ellerbeck am Kieler Hafen aufgefundenen alten Torfschädel. Arch. f. Anthr. v. Ecker. 1873. 6. köt. 174. lap. Schaaffhausen. H. Müller's Arch. 1858. 453. lap. Neander völgyi koponya. — Büchner L. Die Stellung des Menschen in der Natur. Leipzig. 1869. — 79. lap.

0 L u c a e. Affen- und Menschen Schädeln, e. m. 13 lap.

2) P e s c h e 1.Völkerkunde, e. m. 186. lap.—V i r c h o w. Alt- und neubelgische Schädeln e. m. 92. és 93. lap

3) Gervais P. Recherches sur l’anciennité de l’homme et la période quaternaire. Paris. 1867. — 19. tábl. 82. lap. — Luschan F. Die Funde von Brix. Mittheil, der anthropolog. Gesellsch. in Wien. 1871. — 1. köt. 27. lap — Spengel J. W. Schädel vom Neanderthal Typus. Arch. f. Anthr-. 1875. 8. köt. 49. lap. — Virchow R. Die altnordischen Schädel zu Kopenhagen Arch. f. Anthrop. 1870. 4. köt. — 71. lap.

4) Carter Blaker. Anthropological Review. 1864. Mai. — Thurnam J. On the two Principal Forms of Ancient British and Gaulish Skulls. Memoirs read before the Anthrop. Soc. of London. 1856.

— 461. lap. — AThurnam által leirt eset egy húsz éves angol nőt illet. A S p e n g e 1 által fölemlített két eset kozu] az egyik franczia volt, ki I. Napoleon testőrségében szolgált. Feje 1823-ban Lippe Frigyes herczeg által a Waterlooi csatamezőn ásatott ki és Blumenbachnak küldetett el.