Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Embertan - Antrhopologia
16 LENHOSSÉK JÓZSEF. agy velején tett számos méréseimből kitűnik, alig rúg 5%-ra; azért W eisbach A. azon állitása, hogy a nőnek agya a 20-as években sem éri el azon súlyt, mely férfinál az aggkorban éretik el'), legalább minálunk túlzottnak mondható. Sőt Tiedemann F. szerint még a néger és négernő agya közti sulykülönbség is csak 6—6"5% 2 3 *)* A női és férfi agy növése között azonban azon nagy különbség van, hogy míg az agy a férfinál a 21-dik évben teljesen kifejlődött, nőnél még ezután is egész a 30-dik évig, tehát még 10 évvel tovább folyton növekszik, mint ebben a boncznokok kutatásaik folytán mindnyájan megegyeznek. E tény igen hihetővé teszi azon regét, hogy a nők a 30-as években legeszélyesebbek. Az agy térfogatát oly módon igyekeztek kiszámítani, hogy az üres koponyát valamely anyaggal kitöltik s ezt aztán megmérik; így Morton J. e czélra borsót, Hamilton W. finom átszitált fövényt, Tiedemann F. száraz kölest, Hus dike E. vizet, Lucáé J. Chr. enyvet, Wagner R. foszt, Welcker H. árpadarát használts); de mind e kísérletek nem vezettek biztos eredményre, mert az agy és az ettől függő koponya nagysága még mit sem bizony it, minthogy ekkor az australiaiak és nikobarusoknak, — kik szellemi tehetségüket illetőleg a legalantabb fokon állanak, s kik Schwarz E.-nek a novarai expeditio alkalmával tett tapasztalatai szerint, a legnagyobb koponyával bírnak — a legértelmesebbeknek kellene lenniök; mig a javánok, kik tudvalevőleg értelmiségük által tűnnek ki, minthogy minden népek közt a legkisebb fejitek1), talókák lennének. Hasonlólag csekély értékkel bírnak az agy sulymérései, mert a súly a különféle vértartalom, kóros ömlenyek, beszürődések és más folyamatok pl. uj- képletek következtében igen nagy változatosságnak van alávetve. Ezek után tudjuk tehát azt, hogy mit kell tartanunk azon agysuly-ada- tokról, melyek szerint Dupuytren agya 1436, Cuvieré 1829, Crom- we 11 é 2233 és Lord Byroné 2238 grmotnyomott. Cromwell koponyája, mely mai nap is még Oxfordban őriztetik, oly kis koponyaürrel bir, hogy mint Huschke E. mondja, abban épen egy 20 éves leány agya foglalhatna helyet.5) ’) We i s b a c h. Gehirn oester. Völker, e. m. 311. lap. 3) Tiedemann e. m. és lap. 3) Morton J. Crania americana. Or a comparative view of the skull of various aborigine Nations of the North and South America. Philadelphia 1839. Fol. — 78. lap. — Hamilton W. Über Gewicht und Volumen des Gehirns. Frorie p’s Notizen. 1872. — Tiedemann e. m 6. lap. — Huschke e. m. és 1. — Lucae Kr. lieber Morphologie der Racen-Schädel. II. Abhandl. d. Senkenberg. Naturf. Gesellscli. 5. köt. Frankfurt am Main. 1865. — 26. lap. — Baer v. K. E, und Wagner R. Bericht üb. die Versamml. d. Anthropologen in Göttingen. — 41. lap. — Welcker e. m. 35. lap. *) Sch w arz E. Reise der oest. Fregatte Novara um die Erde. Wien. 1861. — 224. lap. 5) Huschke e. m. 58. lap.
