Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)

Embertan - Antrhopologia

EMBERI KOPONYAISME

11

Ha azonban a homloklebeny alapi része megvan, akkor néha jelentékeny életk őrt érnek el, mint ezta Vogt K., Aeby Chr., Peacock H. B., Sander Gry., Zoja G. és Virchow R. által leirt számos eset tanusitja.')

1856-ban nálunk is mutogattak két ily élő, Észak-Amerikában született talóka microcephalt, egy 30 éves Maximo nevű fiút és egy 29 éves Borbála nevű leányt Azték álnév alatt, míg Scherzer Károly* 2 3) amerikai útjában alkalmilag azok szülőit fölkeresvén, kiderült, hogy sem ezek, sem otthon talált többi élő nővérüknél a microcephaliának nyomai sincsenek; sőt tökéletesen kifejlődöttek és meglehetős értelmesek voltak.*) Hogy mily ügyesen használta fel a vállalkozó e szegény microcephalokat az Aztekek utolsó maradékai gyanánt, bizonyitja azon körülmény, hogy Amerikában valóban létezett egy rejtélyes, de már rég kihalt néptöredék Azték név alatt, és épen azon területen, hol valaha e nép lakhatott, — mint Lucáé J. Chr. fölemlíti, — a régi síremlékekre vésett bálványok ily idióta microcephaloknak vannak feltüntetve s hozzá még megjegyzi, hogy az ily torzszülöttek tisztelete ott épen nem valami új, sőt a tiroli havasok közt a talóka — cretin —még mai nap is külön tiszteletben részesül ’), úgy mint Törökországban a tébolyodott.

A microcephalia oka egyébiránt W e 1 c k e r PT., Aeby C h r. és különösen Virchow R. szerint abban áll, hogy a homlok- és halántékcsontok a falcsontokkal még az ébrényi korszakban összenőnek, mi által a koponyán a korona és pikkelyes varratok egybeforrása — synostosis—jővén létre4), ez által a homlokagy további kifejlődése meggátoltatik. Ugyanez látható egy, az egyetemi boncztani múzeumban létező,homályos eredetű microcephal fejen is. — II. képtábla,

*) Vogt K. Ueber die Mikrocephalen oder Affen-Menschen. — Arch. f. Anthrop. v. Ecker 1867. 2-dik füzet. 268. lap. — Aeby Chr. Beiträge zur Kenntniss der Mikrocephalie. Ugyanazon Archiv. 1873. 6. köt. 163. lap. — Peacock H. B. Notes on a case of congenital atrophy of the brain of an idiot. Beports of the pathological soc. of London. 1858/9. Vol. X. — Gratiolet P. Observations sur la microcephalie Bullet, de la Soc. d’Anthrop. de Paris. V. 1. — 34. lap. — S and er J. Beschreibung zweier Mikrocephalen- Gehirne. Arch. f. Psychiatrie und Nervenkrankheiten. Berlin. 1868. — 1. köt. 2-dik füzet. — 299. lap. — Z o j a G. Di un teschio Boliviano microcefalo. Milano. 1874. — Virchow R. Gesammelte Abhandlungen zur wissenschaftlichen Medicin. 1856. — 947. lap.

2) C a r u s K. Ueber die sogenannten Aztekenkinder. Berichte der Akad. d. Wissensch. in Berlin. Math. physik. Classe. 1856. — 11. lap. — LebucherJ. Ueber die Azteken. Notizen aus der Nat. und Heilk. von P r o r i e p. 1856. — 6. és 7. szám.

Vogt K. adatai szerint (Mikrocephalen eml. műnk. 136. lap) a leány 1866-ban 40 éves korában meghalt s feje a berlini boncztani múzeumban látható. Az egy évvel öregebb fiú akkor még élt- Többet róla nem tudhattam meg.

3) Lucáé J. Chr. Bericht über die Verhandl. der Section f. Anthrop. und Ethnol. beider 42. Versamml. deutsch. Naturforsch, u. Aerzte in Dresden 1868. — Arch. f. Anthr. v. Ecker. 1869. 3 köt. — 330. lap.

4) W el cker H. Untersiicliungen über Wachsthum und Bau des menschlichen Schädels. Leipzig. 1862. — 82. lap. -—Aeby emlitett munkájában. — Virchow R. Lieber den Cretinismus und über pathologische Schädelformen. Verh. d. physic, medic. Gesellsch. zu Würzburg. 2. köt. 1842. — Vogt K. Die dritte allgem. Versamml. d. deutsch. Gesellsch. f. Anthi'op., Ethnologie und Urgeschichte zu Stuttgart. 1872. Arch, f. Anthrop. v. Ecker. 5. köt. 1873. — 502.