Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
4 mint a férfin (27%). A gerinccsatorna ágyéki szakaszának legnagyobb részébe s az egész keresztcsatornába a gerincvelő nem nyomul be, a csatorna e részét a gerincvelő alsó szakaszából eredő ideggyökerek nyalábja, a lófark, cauda equina, foglalja el. A magzati élet 4. hónapjáig a gerincvelő leér egész a farkcsontig, vagyis kitölti az egész gerinccsatornát. Ettől kezdve visszamarad fejlődésében a gerincoszlopnak hosszirányban való növekedéséhez képest, minekfolytán alsó vége mind kranialisab- ban helyezkedik el a gerinccsatornában. Az újszülöttön még a 3. ágyékcsigolya közepének színvonalán találjuk s csak később foglalja el végleges helyét. Ezt a helyzetváltozást ascensus medullae spinalis-nak nevezték el, bár inkább illenék reá a descensus columnae vertebralis elnevezés. Az ascensusnak következménye, hogy gerincvelői idegek gyökereinek rézsútosan és lejebb csaknem függőlegesen kell leszállaniok a maguk foramen intervertebralejához. A gerincvelő a férfin 45 cm, a nőn 43.7 cm hosszú, súlya a férfin 38 g, a nőn 32 g. lntumescentiák, conus, fdum. A gerincvelőnek két hosszúra nyúlt orsóalakú megvastagodása van, az egyiket a felső végtagok, a másikat az alsó végtagok erős ideggyökereinek eredése okozza. A felső, a nyaki duzzadás, intumescentia cervicalis, mindjárt a pyramiskereszteződés alsó határánál kezdődik s'a 2. mellcsigolya színvonaláig tart ; legnagyobb átmérőjét az 5.—6. nyakcsigolya magasságában, vagy az idegekre vonatkoztatva a 8. nyaki idegpár eredésének színvonalán éri el. Az ágyéki duzzadás, intumescentia lumbalis, a 10. mellcsigolya magasságában kezdődik, legerősebben a 12. mellcsigolya színvonalán van kifejlődve, innen lefelé mindinkább vékonyodik s megállapítható határ nélkül megy át a gerincvelő kúpalakú alsó végébe, a vég kúpba, conus terminális. Legvékonyabb a gerincvelő a melli rész közepén. A végkúp vékony fonalban, a végfonalbam, fdum terminale, folytatódik. Ez már csak kötőszövetből, nevezetesen a gerincvelő burkainak folytatásából áll, idegszövet nincs benne. Lehúzódik az ágyékcsigolyák csatornáján s a keresztcsatornán keresztül a hiatus sacralisig, s még ezen túl is a 2. farkcsigolyáig ; csak ennek a háti oldalán végződik, beleolvadva a csonthártyába. Filum terminale internum- és externum-ra osztjuk ; internum- nak azt a részét nevezzük, amely még a dura mater tömlőjén belül fut, tehát a 2. keresztcsigolyáig terjedő darabját, filum terminale externumnak az ezen túl eső, a farkcsontig érő részét.
