Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
5 A végfonal a gerincvelői idegekkel együtt a gerincvelő rögzítéséhez járul hozzá. Felszín. A gerincvelő elülső felszínén 2—3 mm mély középső hasadék húzódik végig : a fissurci mediana anterior. A pia maternak egy nyúlványa tölti ki. Vele szemközt a hátulsó oldalon nincs ilyen hasadék, csak igen felszínes barázda : sulcus medianus posterior. Hasonló barázda van ott, ahol a gerincvelői idegek hátulsó gyökerei térnek ki a gerincvelőből, sulcus lateralis posterior, míg az elülső gyökerek kilépése helyén, amely kilépés nem is egységes vonalban, hanem 2 mm széles sáv — area radicularis anterior — mentén megy végbe, barázda nincs : csak ha kitépjük a gyökérszálakat, támad ott bemélyedés. A gerincvelő nyaki és felső melli részén a hátulsó középbarázda két oldalán, közte s a hátulsó oldalbarázda közt még egy igen sekély barázdát látunk: a sulcus intermedius posteriori (a Goll- és Burdachköteget határolja el egymástól), s hasonló barázda található a nyaki részen néha elől is : sulcus intermedius anterior, csakhogy ez a barázda, mely az elülső pyramisnyaláb oldalsó határát jelzi, nem állandó. A gerincvelői idegek két gyökérrel erednek : elülsővel, radix anterior s. ventralis, és hátulsóval, radix posterior s. dorsalis. Az elülsőben futnak a centrifugalisan vezető (mozgató, secretorius, trophikus, gátló) rostok, ezért radix motoria is a neve, a hátulsóban a centripetalisan vezetők, ezért radix sensitiva-wAk is nevezzük. Egyik is, másik is különálló nyalábocskákkal, 10—15-tel, fúa radicularia, hagyja el a gerincvelőt. E nyalábocs- kák a gerincvelő hosszirányában vonalszerűén elrendezve, egymástól bizonyos távolságban lépnek elő, s az egységes gyökér csak e fonalak convergentiájából és tömött köteggé való egyesüléséből keletkezik. Az elülső gyökerek nyalábocskái nem szigorúan egy vonalban, hanem 2 mm széles sávszerű területen lépnek ki a gerincvelőből. A kraniocaudalis irányban egymás után következő gyökerek szélső nyalábjai közvetlenül egymáshoz csatlakoznak, s így gyökértelen helye nincs is a gerincvelőnek. A hátulsó gyökerek nyalábocskái vastagabbak az elülső gyökerekéinél, s az egyesülésükből keletkező gyökér is erősebb az elülsőnél ; csak az 1. gerincvelői ideg kivétel ez alól, itt a viszony fordított. A 6. nyaki idegtől kezdve felfelé az elülső és hátulsó gyökerek közt, közelebbről a hátulsó gyökerek s a liga- mentum denticulatum tapadása közt a nervus accessorius (11. agyideg) gyökérszálai lépnek elő, felszálló törzsökké egyesülve. A gerincvelőn se külsőleg, se belső szerkezetében szelvény-
