Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
66 kötegeibe, kranialis irányban a commissura posterior színvonaláig követhető ; az utóbbi helyen nagy, multipolaris idegsejtek helyezkednek rostjai közé : a Cajal-féle ganglion interstitiale. Assoeiatiós pálya : kapcsolatot létesít a szeminozgató idegek magvainak jobb- és balfele, továbbá e magvak s a nervus acus- ticus magjai, valamint ezek s a gerincvelő elülső szarvai közt. b) Megnert-féle kereszteződés. A szemmozgató idegek magjai alatti ívalakú decussatio : a tractus tectospinalisok és rubro- spinalisok kereszteződése. Az utóbbiak kereszteződése a ventra- lisabb helyzetű Forel-féle kereszteződés is. 6. ábra. A mesencephalon schémája, a felső ikertestek színvonalán, n. qu. s. — a felső ikertestek magja. Az aquaeductust környező központi szürkeállomány ventralis részében az oculomotorius-magvakat (n. III.) s alattuk a fascic. longit. dorsalist látjuk. Az oculomo- toriusrostok délkörszerű ívekkel járják át a vörös magot, n. r. A tegmentumban oldalt a lemniscus medialis, I. m. ismerhető fel, tőle oldalt a medialis térdestest, c. g. m., alatta a substantia nigra, s. n. látható. A pes pedunculi pályái a medialis oldal felöl lateralfelé : tractus corticopontinus frontalis (tr. cort.-pont. fr.), tractus corticobulbaris (tr. cort. bulb.), pyramispálya (tr. cort. sp.) és tractus corticopontinus occipitalis (tr. cort.-po. occ.). c) Vörös mag, nucleus ruber tegmenti. Nagy, kerek átmetszett! dúc; felterjed a hypothalamusig. A brachium conjunctivum rostjainak egyik végződéshelye, de végződnek benne az agykéregből s a corpus striatumból jövő pályák is, s másfelől eredőhelye a gerincvelő oldalkötegeiben leszálló tractus rubro- spinalis- vagy Monakow.féle nyalábnak, melynek rostjai az elülső szarv sejtjei közt végződnek. d) Brachium conjunctivum. Főkép a kisagyvelő nucleus dentatusának idegsejtjeiből ered. A két összekötő kar konvergálva nyomul a corpus quadrigeminumba, az alsó ikertestek alá, ott kereszteződik : decussatio brachiorum conjunctivorum s. commissura Wernekingi.1 A két kereszteződött nyaláb körül1 Werneking, F. C. G., giesseni belorvos-tanár, 1798—1835.
