Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)

Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő

67

veszi és átjárja a két vörös magot, de nem végződik benne, hanem csak collateralisait bocsátja sejtjei közé ; végződése a látótelep ventrolateralis magjában van.

e) Lemniscus medialis. Hosszantfutó pálya, melynek keresztmetszetét közvetlenül a substantia nigra felett látjuk. A jobb- és baloldali pálya felfelé mindinkább széttér s a thalamus ventrolateralis magjában végződik.

f) Lemniscus lateralis. A nervus acusticus központi pályáját alkotja. Közvetlenül hozzácsatlakozik oldalt a medialis hurokpályához s a trigonum lemnisci területén a felszínre kerül. E helyen idegsejtek helyezkednek rostjai közé: nucleus lemnisci lateralis. Az alsó ikertestek magjának színvonalán rostjai kettéoszlanak ; az egyik ág e magba tér be s abban végződik, a másik a brachium quadrigeminum útján a corpus geniculatum médiaiéba jut s abban éri végződését.

g) Substantia nigra Soemmerringii. Idegsejtjei orsóalakúak és háromszögletűek, erősen pigmentesek, neuritjük a középvonal felé halad, kereszteződik, de további lefutását nem ismerjük. A substantia nigra a híd elülső szélétől a hypothalamusig terjed. Dorsalis részében a sejtek tömöttebben állanak, zóna compacta, ventralis részében lazább elrendeződésűek, zona reticulata.

h) Ganglion inter peduncular e. A híd elülső széle előtt, a két agykocsány közt foglal helyet. Az emberen igen gyenge fejlő- désű, állatokon sokkal erősebb. A ganglion habenulaeval a Meynert-féle fasciculus retroflexus köti össze.

A mesencephalon jelentősége. A mesencephalonban igen különböző élettani szerepű központok és pályák torlódnak össze. A felső ikertestek a látásra fontosak : másodrendű, sub- corticalis látóközpontok. Alacsonyabbrendű gerinceseken hatalmas agyrészek : a látás főcentrumai (lobus opticus). Az emlősökön az agykéregbeli látócentrum erős kifejlődése folytán háttérbe szorultak és másodrendű szerepűek. Mindazonáltal kiirtásuk a legtöbb emlősállaton megvakulást okoz ; a majmon azonban már nem, s az emberen sem észlelték a látás lényege sebb zavarait megbetegedésük vagy elronesolódásuk esetén. Inkább reflexközpont gyanánt szerepelnek itt, mely a nervus opticus, a látósphaera s a szem külső és belső izomzata, valamint a test egyéb izmai közt létesít kapcsolatot.

Az alsó ikertestek összeköttetéseik szerint a hallás központi készülékéhez sorozhatok ; ezek az emberen vannak legjobban kifejlődve, a legtöbb gerincesen nem is bontakoznak ki önálló gumók alakjában, hanem dúcaik a mélységben helyezkednek el.