Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
50 túlsó kötegek exogen részének leghosszabb felszálló rostjai, másfelől pedig e magvak idegsejtjeinek neuritjeiből egy új pálya alakul ki : a medialis hurok, lemniscus1 medialis s. sen- sitivus, s. tractus bulbothalamicus. Rostjai ívalakban haladnak ventromedialis irányban, megkerülik a központi csatornát környező szürkeállományt s kereszteződnek a középvonalon : hurok-kereszteződés, decussatio lemniscorum. A kereszteződött rostok a két olajikamag közt, a stratum interolivare -ban felszálló irányú nyalábbá, a hurokpályává, lemniscus medialis, csoportosulnak. A hurokkereszteződés közvetlenül hozzácsatlakozik kranialisan a pyramiskereszteződéshez., de annál sokkal keskenyebb nyalábból áll s rostjai máshonnan erednek. A medialis hurok az öntudatos érzés kéregközpontja felé vezető pálya egy része. A rhombencephalonon és mesencephalonon keresztül felhúzódik a thalamus alá s ennek ventralis magjában végződik. Innen egy új érző neuron indul el, s az jut fel végül az érző kéregterülethez, a hátulsó központi tekervény kérgéhez. A nyúltvelő nyílt részében a kép lényegesen megváltozik. A központi csatorna megnyílik s a szürkeállománynak a csatorna körüli és mögötti részei lapjában kiterülve, a fossa rhomboidea fenekének szürkeállományát alkotják. Az elülső szarv tövének folytatásakép kibontakozik a középső barázda mellett a hypoglossusmag s oldalt tőle a nucleus nervi vagi, mely azonban két részből áll : medialis mozgató részből (szívverés, lélegzőmozgások) s a sulcus limitanson túl lateralis érző részből. De van a vagusnak még egy másik mozgató magja is: a mélyebb elhelyezésű nucleus ambiguus2; ebből a vagusnak főkép a gégeizmokat beidegző rostjai erednek. E mag az elülső szarv perifériás,, lefűződött részének a folytatása. Részben a nervus vagus-hoz tartozik egy nagyon szembeötlő, sőt már szabad szemmel is jól felismerhető kerek ‘ átmetszett! rostnyaláb : a tractus solitarius (solitarius = különálló, magányos). Az érző vagusmag alatt, tőle kissé oldalt fut; külső oldalán idegsejtek oszlopa csatlakozik hozzá: nucleus tractus solitarii. A nervus glossopharyngeus és vagus leszálló rostjait s azokat az idegsejteket tartalmazza, amelyek közt e rostok végződnek; főkép az izlelés központi appaíátusához tartozik. A nervus glosopharyn- geus rostjai legnagyobbrészt a tractus solitariusba mennek át, 1 Aiy.ivioxog, szalag, hurok. Svnonymája : laqueus. 2 Ambiguus = kétes, mert a jelentőségét eleinte nem tudták.
