Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
51 csak kis részük végződik az ala cinerea magjában. A tractus solitarius újabb neve radix descendens nervi glossopharyngei et vagi. Benne végződnek a nervus intermedius rostjai is. A nyúltagyvelő átmetszetének ventralis részén a pyramis- nyalábok keresztmetszeteit látjuk ; ezeket a felszínen ívrostok szegélyezik, fibrae arcuatae externae. Gyakran kisebb-nagyobb szürke mag van közéjük ágyazva : nucleus arciformis. A pyra- misok közti barázdától csaknem a fossa rhomboidea középső barázdájáig a raphe húzódik ; a belső ívrostok, fibrae arcuatae internae, kereszteződéséből áll elő. A pyramistól oldalt feltűnő képződmény ötlik szembe: az olajka fogazott magja, nucleus olivaris vagy nucleus dentatus olivae. Ez okozza a felszín kiemelkedését, az eminentia oliva- rist. A keresztmetszeten patkóalakban görbült hullámos galtand, a középvonal felé s kissé dorsalfelé fordult szűk nyílással, a hilus olivae-ve\. A metszetekből reconstruálva az olajmag olyan, mint egy fél dióhéj, de ennél hosszúkásabb idomú, szőkébb, hasadékszerü nyílású s amellett felszíne gyűrődött, ráncos. Van két jóval kisebb függeléke is: egy már caudalisabban megjelenő olíva accessoria medialis, s a főmagtól dorsalisan elhelyezett kisebb olíva accessoria dorsalis. Az előbbi egy helyen összefügg a főmaggal (Jenkins, 1916). Az olajmag csak az emberen és a majmon van erősen kifejlődve s fejlettsége általában arányos a kisagyvelőével. Közép- nagy idegsejtek vannak benne sok neuroglián kívül, az idegsejtekre dentritjeiknek rendkívül dús és sűrű elágazodása jellemző ; minden egyes idegsejt dentritjeivel együtt vattagomo- lyagra emlékeztető csomót alkot. A. sejtek neuritjei nagyrészt a hilus felé veszik útjukat; ebből kilépve, laza elrendeződésű nyalábot alkotnak, a tractus olivocerebellaris-1. E nyaláb harán- tul haladva, átlép a középvonalon, átszeli a túloldali olajmagot s dorsalisabban a tractus spinalis nervi trigeminit, s mint a corpus restiforme főalkotórésze, a kisagyvelőbe nyomúl, hol a vér- mis superior kérgében végződik. A nucleus olivarisban számos idegvégződéssel találkozunk ; a végfácskák nagyrészt tömöttek, ecset- vagy lombszerűek. Részint törzsrostok végei, részint — nagyobb számban — col- lateralisok végződései. Az olivában végződő rostok a thalamus- ból, mesencephalonból és Ikisagyvelőbőt jönnek : tractus thalamoolivaris, tectoolivaris, cerebelloolivaris, a collateralisok kiváltképen a fasciculus spinocerebellaris dorsalis és ventralis rostjainak oldalágai. Az olivák mindenek szerint fontos associa4'
