Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
44 rából a cysterna cerebellomedullarisba (a subarachnoidealis üreg egy részébe) vezet; 98%-ban van jelen. Itt írjuk le a negyedik agykamra érfonatát, a plexus cho- rioideus ventriculi quarti-1 i$. Mint a bevezetésben elmondottuk, az érfonatok általában úgy keletkeznek, hogy a pia mater olyan helyeken, ahol az agykamra teteje mikroszkópos hámréteggé redukálódott, laza kötőszövetből álló, erektől dúsan átszőtt csomós tömeggé burjánzik, amely maga elé tűrve a tela chorioidea agykamrai felszínét borító köbhámot, azaz az embryonalis fokon maradt agyfalat, az agykamra belsejébe nyomul. Említettük már, hogy az érfonatok a liquor cerebrospinalis képződésével hozhatók kapcsolatba. A negyedik agykamra fonata sagittalis részből s ehhez elől T-alakban csatlakozó harántrészből áll. A nyílirányú rész páros ; a két fél közel fut egymáshoz a középvonal mellett, mint a tela choioidea betüremkedése. A fonat legalsó része, hámtól fedetten, a foramen Magendii-n is előnyomul s a vérmis inferioron hátrafelé húzódik egy darabon. A harántrész a velum medulläre inferius „szabad“ szélét követi s ezzel s a flocculusnyéllel együtt eljut a Luschka-nyíláshoz, melyen, ugyancsak hámmal borítva, erős csomó alakjában kinyomul (Bochdalek-féle virágkosár), s mint még bővebben le fogjuk írni, az agyvelő alapján láthatóvá lesz. 4. Kisagyvelő. A kisagyvelő, cerebellum, a féltekék után az agyvelőnek legnagyobb térfogutú része. A féltekék nyakszirtkarélyai alatt helyezkedik el, tőlük a dura mater egyik nyúlványa, a kisagysátor, tentorium cerebelli, választja el ; ha ezt eltávolítjuk, mély hasa- dék tárul fel a nagy- és kisagyvelő közt, a fissura transversa cerebri. A kisagyvelő hamvasszürke felszínű, zömök test; két oldalsó, gömbölyded, zömök karélyával belefekszik a hátulsó koponyagödör fovea cerebellarisaiba ; ventralis oldalának erős középső bemélyedése, a vallecula cerebelli, a nyúltvelőt és hidat fogadja magába. Alak. Nagyjában harántellipsoidalakú; elől széles ékalakú kivágása van, incisura cerebelli anterior, hátul keskenyebb, de mélyebb középső bemetszése, incisura cerebelli posterior. Oldalsó széle két szakaszból áll: rövidebb, egyenesebb elülsőből, margó lateralis anterior s hosszabb, domborúbb hátulsóból, margó lateralis posterior; a kettő közt van a lekerekített oldalsó szöglet, angulus lateralis.
