Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
42 mag felett. Medialis részén toliszerű csíkolatot észlelünk (area plumiformis). A hypoglossus-háromszög régi neve ala alba medialis. 2. Ala cinerea Arnoldi1 s. area vagi. Az előbbi háromszögtől oldalt van; szintén háromszögletű, de elülső csúccsal, mely a striákig ér, és rézsutosan levágott hátulsó alappal. Oldalt az acusticusterülettel határos. Sötétszürke és kissé bemélyedt terület; a bemélyedés neve fovea inferior. Ez a rhombusárok legfontosabb helye: a vagusmagot s kranialisabban a glossopharyn- geusmagot tartalmazza. 3. Az ala cinereát hátul az alapján fehér csík határolja, a Retzius Gusztávtól1 2 1896-ban leírt, főkép glia- szövetből álló funiculus separans, ettől oldalt és hátrafelé van az erekben bővelkedő keskeny area postrema. b) Tegmen ventriculi quarti. A negyedik agykamra tetejét felső és alsó részre oszthatjuk ; a kettő határán a kisagyvelő fehérállományántik is van némi része a kamra elzárásában. A pars superior, tegmentit vékony, fehérállományból álló lemez, a felső velővitorla, velum medulläre superius (s. anterius, s. valvula Vieussenii) alkotja. A két összekötő kar, brachium conjunctivum, közt feszül ki, ezektől kívül is, belül is barázda, sulcus veloconjunctivalis externus és internus, választja el. Elő- felé keskenyedik a két összekötő kar konvergálása miatt s külső felszínén a csúcsáról keskeny fehér nyalábocska húzódik az alsó ikertestqk közé, a fék, frenulum véli medullaris superioris. A velumra reáfekszik a lingula cerebelli 4—6 kis ívalakú teker- vényével, de a lingula s a velum közé kis darabon a pia mater lemeze nyomul. A lingula különböző fejlődésü, ha erősen fejlett, egészen elfedi a velumot, ha rövidebb, elől szabadon hagyja egy szakaszát. Alsó végén a velum a kisagyvelő központi fehérállományába megy át, felső végén az ikertest tegméntumába. A pars inferior tegmenti két részre oszlik: velum medulläre inferiusra és velum epitheliarera. A velum medulläre inferius (s. posterius, s. valvula Tarini3) a felső velővitorlánál még vékonyabb fehér lemez. Legjobban úgy tanulmányozhatjuk, hogy a negyedik agykamrát az agyvelő alapja felől tárjuk fel, s egyúttal eltávolítjuk a kisagyvelő ton1 Arnold, Fr., heidelbergi anatómus, 1803—1890. 2 Retzius G., nagyérdemű svéd anatómus és histologus, a szintén nagyhírű Retzius András fia, 1842—1919. 3 Tarin, francia anatómus, 1721—1761.
