Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
a kisagy velő mögött az alsó velő vitorlából, velum medulläre inferius. Caudalisabban a negyedik agykamra központi csatornává záródik. A nyúltvelő dorsalis oldalát a gerincvelő hátulsó kötegelnek folytatásai foglalják el. Ügy a Goll-, mint a Burdach- kötegnek egy-egy megvastagodása van e helyen : clava fasciculi gracilis és tuberculum cuneatum. Az agyvelő fejlődése. Az agyvelő a velőcső kranialis részéből lesz, tehát az ekto- dermából fejlődik, ennek lemezszerű megvastagodása, vályúkép- ződés, a vályúnak csővé záródása s a csőnek az ektodermáról való lefűzodése útján. Az agycső eleitől fogva tágabb a velőcső gerincvelői részénél, de tágulata nem egyenletes : két befűződés három hólyagra osztja : előagyra, prosencephalon1, középagyra mesencephalon2, és utóagyra, rhombencephalon.3 Az elülső hólyagból előre és felfelé csakhamar másodlagos hólyag nő. ki, mely később a primitív agysarló lenövése folytán jobb és bal félre tagozódik s most a prosencephalon két részre különült : a másodlagosan képződött páros féltekeagyra, telencephalon4 s. hemisphaerium, melyből a féltekék fejlődnek, s a páratlan köztiagyra, dience- phalon5 s. thalamencephalon, a harmadik agykamrát környező részek (thalamus, hypothalamus stb.) első telepére. Az agyvelő már az agycső záródása előtt a ventralis oldal felé görbül, de nem egyenletes 4iajlással, hanem inkább szögletszerű megtöréssel; a szöglet a mesencephalon tájékára esik. A megtörés folytán a ventralis oldalon az agy cső ürege felé emelkedő harántredő támad, a plica encephali ventralis, a dorsalis oldalon pedig domborulat, a fejtetőhajlat. A plica ventralisba a mesenchymából álló középső koponyagerenda nyomul, mely nagyjában a későbbi töröknyeregnek felel meg. Egy másik, gyengébb görbülete az agycsőnek ott van, ahol a rhombencephalon a gerincvelői részbe megy át; ezt tarlcóhajlatnak nevezzük. Mindegyik agyhólyagnak a későbbi kamrarendszer egy-egy része felel meg : a telencephalonnak az oldalkamrák, a dience- phalonnak a harmadik agykamra, a mesencephalonnak a Sylvius- vezeték s a rhombencephalonnak a negyedik agykamra. A további fejlődésnek az a veleje, hogy az egyes hólyagok nem egyformán nőnek ; legkevésbé nő a mesencephalon, s ezért a hatalmasan megnagyobbodó féltekék alá kerül, legerősebben növekszenek a féltekék, ezek oly erős fejlődésnek indulnak, hogy 1 TiQÓohev elől. 2 péaog középső. 3 QÖpßog csüllő. 4 xélog vég. 5 óid között. 3 4 "
