Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
33 ződménye. Ugyanez áll a mesencephalontól oldalt elhelyezett metathalamus-ra, vagyis a két térdes testre, corpus geniculatum mediale et laterale, is. Mindezek a részek rejtett helyzetűek, a mesencephalon oldalsó felszínét alkotó hurokháromszöggel, trigonum lemnisci, együtt. Ellenben egészen szabad elhelyezésűek az agyvelő alapján levő mesencephalonrészek, u. m. a híd elülső széle felől előre széjjeltérő két széles agykocsány, pedunculi cerebri, amelyek az agyalapon előre a látóhuzalig követhetők, s közöttük a gödörszerűen bemélyedő, háromszögletű, előre kiszélesedő fossa interpeduncularis. A negyedik agykamra körül csoportosuló agyrészeket az agykamra fenekének rhombusalakjára való tekintettel fejlődéstani alapon rhombencephalon néven foglaljuk össze. A rhombencephalon alapi része két szakaszból áll. Felső-elülső szakasza fehér színű, harántul futó erős kiemelkedés, a híd, pons Varolii, ez kétoldalt megkeskenyedve a híd/karokba, brachia pontis, folytatódik, s ezek útján a kisagyvelővel függ össze. Közepén sekély hosszanti vályú húzódik, a sulcus basilaris pontis. A híd mögött van a rhombencephalon alsó-hátulsó fele, a nyúltvelő, medulla ablongata, mely a pyramiskereszteződés alsó határán vagy az első gerincvelői ideg legkranialisabb gyökérrostjai magasságában átmeg}' a gerincvelőbe. A nyúltvelő ventralis oldalán két kiemelkedés ötlik szembe : a középső barázda mellett a pyramisnyaláb, s ettől oldalt az olajka íojásdad kiemelkedése, eminentia olivaris. Még lateralisabban a kisagyvelőbe nyomuló kötéltest, corpus restiforme, következik. A nyúltvelő dorsalis oldalának legnevezetesebb képződménye a kisagyvelő, cerebellum. A féltekék nyakszirtkarélyai alatt helyezkedik el, az emberen egészen befedve ezektől. A féltekéktől a már említett fissura transversa cerebri, a nyúltvelőtő! a fissura transversa cerebelli választja el. Igen jellemző parallelrovátkolt felszínű. Rovátkoltságát felszínének barázdái s az ezektől közrefogott keskeny, magas lécek, a kisagyvelőtekervények, gyri cerebelli, okozzák. Felszínét mindenütt szürkeállomány, a kisagykéreg, cortex cerebelli, borítja. Három összeköttetése van az agyvelő többi részeivel : egy a nyúltvelővel, egy a híddal, s egy a mesencephalonnal. Belsejében nagyobb tömegű fehérállományt s ebbe ágyazva néhány kisebb szürke magot találunk. A féltekék után a cerebellum az agyvelő legvaskosabb része. A negyedik agykamra teteje, vagyis a nyúltvelő dorsalis fala a kisagyvelőn kívül főkép vékony, hártyaszerű részekből áll, elől a felső velővitorlából, velum medulläre superiiis, hátrább, Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatómiája. III. 3
