Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
32 közt a szürkeállományból álló vékony átlátszó sövényt, septum peUucidum. A harmadik agykamrát körülvevő részeket köztiagy, dien- cephalon néven foglaljuk össze. Ez csak az agyvelőalapon áll szabadon, egyebütt a hemisphaerák hatalmas fejlődése s a kérges test és boltozat kialakulása folytán mindenütt a mélységbe került s csak az agyvelő felboncolásával, nevezetesen a felette levő részek eltávolításával tárható fel és tanulmányozható. Főrésze a két vaskos, szürkeállományból álló látótelep, thal airbus opticus, ezek fogják kétfelől közre az agykamrát. Az agykamra feneke a vékony szürkelemezből álló hypothalamus, melynek alsó felszíne az agybasison már szabadon áll, elülső fala az ugyanilyen minőségű határlemez, lamina terminális, teteje csak mikroszkóppal kimutatható hámréteg, lamina chorioidea epithe- lialis, mely a pia mater lemezszerű nyúlványának, a tela chorioidea ventriculi terhi-nek alsó felszínét vpnja be. A hypothalamus agyalapi felszínén látjuk a kerek, fehér emlőtesteket, corpora mamillaria, előttük a szürke gumót, tuber cincreum, melyről lefelé megkeskenyedő nyúlvány, a tölcsér, infundibulum, indul ki. A tölcséren mint nyélen lóg a töröknyerget kitöltő agyfüggelék, hypophysis cerebri. A diencephalon képződménye továbbá a jobb és bal látóhuzal, tractus opticus, amelyek a tuber cinereum előtt X-alakú kereszteződésüket, a chiaspia opticum-ot alkotják. A kereszteződésen túl a látóhuzat már a látóideg, nervus opticus nevet veszi fel. Azt az aránylag kisterjedelmű részét az agyvelőnek, amelyen az aquaeductus cerebri vonul keresztül, középagynak mesencephalon, nevezzük. Az embrvóban eleinte számottevő szakasza az agyvelőnek s egész terjedelmében s minden oldalán szabadon áll. Később az agyvelő többi részei mindinkább túlszárnyalják a fejlődésükben, a mesencephalon pedig elmarad, s egyúttal a mélységbe sülyed, főkép a féltekék erős kifejlődése folytán. A hemisphaerák hátulsó karélyait a kisagy velőtől harántul futó mély hasadék választja el : fissura transversa cerebri; ennek a mélyébe kell hatolnunk, a hemisphaerák hátulsó részének az eltávolítása s a kisagyvelő hátrahúzása közben, hogy a mesencephalon dorsalis felszínéhez hozzáférkőzhessünk. E felszínt négy kis szimmetriás elhelyezésű gömbölyded kiemelkedés jellemzi ; összességüket ikertelepnek, corpus quadrigeminum, nevezzük. A felső ikertestek közt nyugszik a barnás, tojásdad toboztest, corpus pineale, mely fejlődése szerint nyelével, a látótelepről kiinduló habenulá-kkix\ együtt még a diencephalon kép-
