Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - II. Agyvelő
30 az állatok agysúlyával való összehasonlítása. Az egész állatországban csak két állat agysúlya múlja felül az emberét : az elefánté és a cethalé. Az elefánt agyveleje 5473 g súlyú, tehát 4-szer akkora, mint az emberé, de az állat maga nem 4-szer, hanem 46-szor nehezebb az embernél (3048 kg), az óriás-cetnek 7000 g-nyi agyveleje van, annyi, mint 5 embernek összevéve, de 74.000 kg testsúlyához képest oly könnyű az agy veleje, hogy ha az ember agysúly dolgában a cetek színvonalán állana, agyveleje a 6 g-nyi súlyt sem haladná meg, vagyis akkora volna, mint egy mogyoró. Az embernél jóval nagyobb, 2 m magas gorilla agyveleje 416 g súlyú, a csimpánzé 387 g, a lóé 375 g súlyú. Az agyvelő egyes részeinek áttekintése. Az agyvelő részeinek rövid jellemzésénél legcélszerűbb, ha a 24. ábrára hivatkozva, az agyvelő belső üregeiből, az agykamrákból, ventriculi cerebri, indulunk ki. Keskeny, szimmetriás elrendeződésű rések ezek, egymással valamennyien közlekednek s alul megkeskenyedve a gerincvelő hajszálnyi központi csatornájába mennek át. Jelenlétük, éppúgy, mint a központi csatornáé, a központi idegrendszernek az eleinte tág üregű velőcsőből való fejlődéséből érthető. E cső üregének jelentéktelen basadékokra redukált maradványai az agykamrák. Víztiszta folyadék, liquor cerebrospinalis van bennük, azonkívül érfonatok, plexus chorioidei. Legterjedelmesebb része az üregrendszernek a két oldalkamra, ventriculi laterales. Szimmetriásan helyezkednek el, elülső szarvból, nyílirányban elnyúlt középrészből, hátulsó és alsó szarvból állanak. Az elülső szarv s a középrész határán függ össze a két oldalkamra a Monro-féle lik, foramen interventri- culare Monroi útján a páratlan középső vagy harmadik kamrával, ventriculus tertius. Ez nyílirányban megnyúlt, jobbról balra le- lapílott rés ; hátul tölcsérszerű megkeskenyedéssel megy át a kötőtűnyi Sylvius-csatornába, aquaeductus cerebri. A Sylvius- csatorna alsó végén az elölről hátra lelapított, rhombus-alakú negyedik agykamrába, ventriculus quartus, nyílik, s ez végül, valamivel az agy-gerincvelői határ felett, a nyúltvelő s lejebb a gerincvelő központi csatornájába megy át. Az üregrendszer mindegyik szakaszának más-más agyvelő- rész felel meg. Legterjedelmesebb része az agyvelőnek az oldalkamráknak megfelelő két félteke, hemisphaerae cerebri. Ha
