Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
24 nak mozgató sejtjeihez. Hatását ezekre részben igen finom col- lateralisok által, részben magának a törzsrostnak behajlása s az idegsejtek közt való végződése útján fejti ki. Az elülső pyramis- pálya collateralisai és törzsrostjai nem kereszteződnek az elülső eommissurában, mint egyes szerzők állítják, hanem az ugyanazon oldali elülső szarvban végződnek, ami megmagyarázza azt a klinikai-kórbonctani tapasztalatot, hogy a pyramispálya másodlagos elfajulása esetén a bénulás rendszerint mindkét oldalra kiterjed, csak jóval erősebb a keresztezett oldalon, mint a homo- lateralison. Állatokon a keresztezetlen rostok a kereszteződöttek kel együtt az oldalkötegben futnak. A pyramispálya az emberen éri el legerősebb fejlődését, amit az tesz érthetővé, hogy az emberen legdifferenciáltabbak a mozgások (ujjak mozgásai, mimika, gesticulatio stb.). E pálya nem az egyedüli útja az agyvelőből a gerincvelőbe leszálló mozgató rostoknak ; elfajulása nem is okoz teljes bénulást, hanem csak félbénulást : paresist. Collateralisai s a törzsrostok végei az elülső szarvakba nyomulnak s a mozgató sejteken végződnek. Az elülső pyramispálya, még ha aránylag jól is van kifejlődve, csak a mellkasi rész közepéig tart, az oldalsó pyramispálya ellenben leér az ágyéki rész alsó végéig. A pyramispályák csak a születés utáni 2. hóban velősödnek s ezért egy újszülött gyermek gerincvelejének Weigert—Pál szerint festett készítményein igen világosan láthatók (2. ábra.). Rostjaik a finomabbak közé tartoznak. b) Tractus rubrospinalis vagy Monakow-féle1 nyaláb. Harántmetszete az oldalkötegben a pyramispálya előtt egy háromszög letü területet foglal el. Rostjai a mesencephalon vörös magjának (nucleus ruber tegmenti, lásd később) idegsejtjeiből erednek, még a mesencephalonban kereszteződnek s a gerincvelő oldalkötegé- ben az ágyéki részig húzódnak le, fokozatos fogyás közben. Col- lateralisaikkal és végágukkal az elülső szarvak sejtjeire hatnak. A Monakow-nyaláb szintén mozgató pálya, mint a pyramispálya. c) Tractus tectospinalis. A gerincvelő keresztmetszetén az oldalköteg elülső felében sarlóalakú területet foglal el. A corpus quadrigeminum tájékáról jön, még az agyvelőben kereszteződik s a gerincvelő elülső szarvaiban végződik. d) Tractus vestibulospinalis vagy Helhveg-féle (1887) nyaláb. Máskép háromszögletű pályának is nevezik, mert ilyen alakú kis területet foglal el az elülső és oldalsó köteg határán, a gerinc1 Monakow, K., orosz születésű, Zürichben működő idegorvos, szül. 1853-ban.
