Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
25 velő szélén. Igen változékony ; rendesen felülről lefelé csak a 4. mellkasi szelvényig követhető, néha feljebb vagy lejjebb végződik. Sok finom s csekélyszámú durvább rostból áll. Alkalmasint a Deiters-féle magból (a nyúltvelő egyik acusticus-magjából) ered ; más adat szerint eredése az agyvelőnek magasabb helyén keresendő. Valószínűleg ez is az elülső szarvak mozgató sejtjei közt v'poynrlík 12. 3 3. ábra. A gerincvelő fehérállományának fontosabb pályái. Schéma. a = elülső pyramispálya, tractus corticospinalis anterior ; 2 - tractus fundamentális anterior, 3 = Hellweg-féle nyaláb, tractus vestibulospinalis, 4 = tractus fundamentális lateralis, 5 = Gowers-féle nyaláb, tractus spinocerebellaris ventralis, 6 = tractus tectospi- nalis, 7 = Monakow-féle nyaláb, tractus ríjbrospinalis, 8 = oldalsó pyramispálya, tractus corticospinalis lateralis. 9 = Flechsig-féle nyaláb, tractus spinocerebellaris dorsalis, 10 = I.issauer-féle zóna terminális, 11 = Burdach-nyaláb, fasciculus cuneatus, 12 = Schultze-féle kommanyaláb. 13 = Goll-nyaláb, fasciculus gracilis, 14 = ovális köteg. lő = fasciculus cornucommissuralis. 16 = zóna marginális, 17 = substantia gelatinosa Rolandi. 2. Felszálló hosszú pállják. a) Tractus spinocerebellaris dorsalis. Flechsig-féle nyaláb. A Clarke-féle oszlop sejtjeinek neuritjeiből tevődik össze. E neuritek az említett mag elülső oldalán eredve, tömött nyaláb alakjában harántul kifelé húzódnak a szürkeállományon s az oldalsó pyra- mispályán keresztül s az oldalsó köteg hátulsó felében, a pvramis pályától oldalt felszínes helyzetű, keskeny, sarlóalakú nyalábbá csoportosúlnak. E nyaláb a pyramispályától már közönséges szövettani készítményeken is elég jól elhatárolódik rostjainak erő sebb voltával. A corpus restiforme útján a kisagyvelőbe jut s ennek vermis superiorjában, a kisagykéreg idegsejtjei közt vég-
