Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)

Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő

23

1. Leszálló hosszú pályák.

a) Tractus corticospinalis anterior et lateralis. Elülső és oldalsó pyramispályának is nevezzük e pályát, mert a nyúltvelő ventralis oldalán egy darabon felszínesen futva, a már régóta „pyramis“-nak nevezett kiemelkedést okozza. A pyramispálya leszálló rendszer : az agykéreg mozgató területének (gyrus centralis anterior, felső és középső homloktekervény hátulsó része) sejtjeiből eredve, leszáll a capsula interna hátulsó szárán, az agy- kocsány talpán, a hídon s a nyúltvelőn keresztül (az utóbbin, mint említettük, a felszínre kerül), s az oblongata alsó határán részle2. ábra. 36 cm. li. magzat gerincveleje (nyaki rész), Weigert—Pál szerint festve, Schaffer K nyomán. A pyramispályák (PV és PS) még teljesen velőtlenek ; csak az egyik oldali elülső pyramispáiya (PV) van meg. A Goll-féle nyaláb (G) félig velős s világosabb színeződésével élesen elüt a Burdach-nyalábtól. (B), melynek elülső (v) és középső része (m) erősen velős, míg hátulsó zónája (h) kevésbé az. A hátulsó-középső sövény mellett kis, erősen festődé nyaláb (M) látható. Egyéb betűk: ra = radix anterior, Gd = oldalsó alapköteg, F -- Flechsig-féle tractus spinocerebellaris dorsatis ; rp = radix posterior.

gesen kereszteződik, decussatio pyramidum. A jóval erősebb keresztezett vagy „indirekt“ nyaláb az oldalköteg hátulsó felébe jut, a keresztezetlen vagy „direkt“ nyaláb az elülső kötegben halad, keskeny, a fissura mediana anteriort határoló nyaláb alakjában. Az elülső pyramisnyaláb igen változó fejlődésű ; néha csak az egyik oldalon van meg, olykor (15%) pedig mindkét oldalon hiányzik. Elülső, keresztezetlen pyramiskötege egyáltalában csak az embernek s az anthropoid majmoknak van.

A pyramis-tractus mozgató pálya : mozgató ingereket visz az agykéreg motorius sphaerájának sejtjei felől a mesencephalon és nyúltvelő mozgató idegmagvaihoz s a gerincvelő elülső szarvai-