Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Gyomor
94 lasztani. Az alsó a sinus-szal egybefolyó vestibulum pylori, a felső a 3—5 cm hosszú canalis pylori. Ez utóbbi a pylorusig egyenlő átmérőjű, erős izomzatú, aránylag szűk csatorna : mintegy kivezetőcsöve a gyomornak, annak canalis egestoriusa. szemben a többi részt magábafoglaló saccus digestorius-szál. A gyomor testének emésztéskor csak gyenge összehúzódásai vannak, nem áll az, amit azelőtt hittek, hogy össze-vissza gyúrja és kavarja tartalmát. Csak a canalis pyloricus izomzatának vannak élénk mozgásai, amelyek hullámszerűen vonulnak a vestibulum felől a pylorus felé, s mintegy kiszivattyúzzák és kiürítik a gyomor tartalmát. Függélyes helyzete van a csecsemő és gyermek gyomrának is, csakhogy itt a gyomor helyzete igen függ a belek teltségi állapotától. A telt colon transversum és vékonybelek felszorítják és haránthelyzetbe hozzák a gyomrot. Ezért látjuk a röntgen- képen gyakran ilyen helyzetűnek a gyermek gyomrát. A gyomortest középmagasságában gyakori egy gyenge be- fűződés, az isthmus ventriculi; ha erősebb, a homokóragyomor, ventriculus bilocularis, áll elő, mely már kóros jelentőségű. Űrtartalom. A gyomor űrtartalma 600 és 2000 cm3 között váltakozik ; átlag 1200 cm3-nyi : ennyi folyadék önthető be a holttest gyomrába, míg telt, de csak nagyobb mennyiségnél reped meg. Az újszülöttön 35—43 cm3 a térfogata, de már az első hetekben tetemesen növekszik ; már a kéthetes gyermek gyomra 153—160 cm3 térfogatú, a kétévesé pedig 200 cm3 ürtar- talmú. Kóros viszonyok közt (gyomortágulás, dilatatio ventriculi) a gyomor igen erősen kitágulhat. Hashártya. A gyomor intraperitonealis szerv ; úgy elülső, mint hátulsó felszínét befedi a hashártya, csak görbületein, a hozzámenő' kettőzetek mentén marad egy:egy keskeny has- hártyanélküli szegélye. E kettőzetek a következők : a kis görbülethez megy a lig. hepaío-gastricum, a cardiához baloldalt a lig. phrenicogastricum, ezzel közvetlen összefüggésben a fundus baloldalához a lig. gastrolienale s ennek egyenes folytatása- kép a nagy görbülethez a duodenumig a nagy cseplesz, omentum majus. E kettőzetek tapadása mentén futnak a gyomor vér- és nyirokerei, felül a két arteria és vena gastrica (dextra és sinistra), alul a két arteria és vena gastroepiploica ; az utóbbiak azonban nem ragaszkodnak szorosan a gyomor nagy görbületéhez, hanem valamivel lejebb haladnak, vele párhuzamosan, a nagy cseplesz lemezei közt. A cardia hátulsó felszínén tapad a hasnyálmirigytől kiinduló plica gastropancreatica s. diaphragma omentale.
