Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Bárzsing
86 előtt és 2. a gége benyomul a nyelv tövébe és bemenetét a hátra- boltosodó nyelv elfedi, miközben a gégeszükítő izmok működése folytán elzárni a hangrés. A garat erei és idegei. A garat verőerei közül legerősebb az art. pharyngea ascendens (a. carotis externa ága) ; emellett még a következők említendők : a. palatina ascendens (a. maxillaris externa), a. pharyngea descendens (a. sphenopalatina) s az a. canalis pterygoidei néhány gyenge ága. A vénák két nagy fonatot alkotnak a garat falában, egy külsőt s egy submucosust ; e fonat levezető útjai a nyak különböző vénáiba mennek át. A nyirokereket 1. az I. 552. oldalon. Az idegek fonatot alkotnak a garat falában. E plexus pharyngeus alkotásában a nervus glossopharyngeus, nerv, vagus és nerv, sympathicus vesz részt. Bárzsing. A bárzsing vagy nyelőcső, oesophagus1, a garatból a gyomorhoz vezető ujjnyi vastag izmos falú, nagyjában egyenes lefutású cső ; más rendeltetése nincs, mint hogy a felvett ételt és italt a gyomorba szállítsa, amit izomzatának peristaltikus összehúzódásával 4—6 pillanat alatt teljesít. Az emberen a garat és bárzsing közt éles határ nincs ; máshol, pl. a kutyán, billentyű- szerű redő választja el őket egymástól. A 6. nyakcsigolya alsú széle előtt, a gyűrüporcogó alsó szélénél kezdődik sail, mellcsigolya teste előtt végződik ; a gyomorba való átmenetének helye a cardia. Méretek. Hosszúsága 25 cm ; minthogy a metszőfogaktól a bárzsing kezdete 15 crn-re van, a fogaktól a gyomor felső nyílásáig mért távolság 40 cm. Falzata 3.5—4 mm vastag. Megtekintve a petyhüdt bárzsingot, alig látunk rajta átmérőbeli különbséget, de ha felfújjuk vagy megtöltjük valamely megmerevedő anyaggal, pl. "gipsszel, megállapíthatjuk, hogy egyes szűkebb, kevésbé tágulékony helyei vannak. Legszűkebb helye mindjárt a kezdetén, a gyűrüporcogó magasságában van, angustia cricoidalis, másik ilyen helye ott, ahol az aorta íve balrafordul- tában elölről reáfekszik a bárzsingra s rajta haránt bemélyedést okoz, angustia aortica; e hely a 3.—4. mellcsigolya magasságára esik. Gyengébb szűkülete van egy csigolyával lejebb, az 5. mell1 οΐοω — vinni fogok (^φω-nak a jövőideje) és hfctyov = ettem (étxd'íOJ-nak az aoristusa),. Már Aristoteles így nevezi a bárzsingot.
