Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Táplálókészülék - Garat

8! találjuk őket, részben a tunica fibrqsa kiiloldalán, félig-meddig már az izomrétegben. A garat hurutjánál e mirigyek fokozott működést fejtenek ki. A tunica propria mucosae a laphámos helyeken a hám felé papillákkal határolódik el s benne sok helyen találunk nyiroksejtes beszűrődést. A nyálkahártya felfelé vastagodik. Viselkedését külön kell még a garat három részében szenüigyre vennünk. A pars nas ali shun három dolog említendő : a tubanyílás, a garatmandola és a garathypophysis. A garat orri részébe nyílik a dobüregbe vezető fülkürt, tuba (uiclitiva s. Eustachii. Nyílása, az ostium pharyngeum tubae, duz­zadt ajkaktól közrefogott rövid, függélyes, sarlóalakú hasadék. A garat oldalán foglal helyet, az alsó orrkagyló hátulsó végének egyenes folytatásában, 7 mm-nyire tőle és 7 cm-nyire a külső orrnyílás hátulsó szélétől. A körülötte levő duzzanatot, melyet a fülkürt kampóalakú porcogója okoz, tubagumónak, torus tuba­rius, nevezzük, rajta elülső és hátulsó ajkat szoktak megkülön­böztetni ; az elülső ajak az előállóbb, csak ebben van egész ma­gasságában porcogó. A két ajaktól a nyálkahártyának egy-egy redője vonul függélyesen lefelé ; az elülső a lágy-szájpad felső felszínén végződik, a neve plica salpingo-palatina, a hátulsó hosszabb s a garat falában vesz el ; a musc. palato-pharyngeus egy nyalábja fut benne, ez a plica salpingopharyngea. A két redő közt vályú van, de nyeléskor e vályú helyén erős taréjba emeli fel a nyálkahártyát a közvetlenül alatta futó muse, levator palati (levatortaréj). A torus tubarius mögött ennek a kiemelkedése folytán erős zuggá mélyed a garat oldalfala. E recessus pharyn­geus s. fossa Rosenmülleri különböző szélességű és mélységű, felül a fülkürt nyílása fölött legmélyebb (fossula supratubaria), lefelé elmosódik. A 2. belső zsigertasakból fejlődik ; a Rosen- müller-árok helyén találni ritka esetekben a garat veleszületett rendellenes kitüremkedését (diverticulum Pertikii1). A torus tubarius nyálkahártyája nyiroksejtekkel erősen, be­szűrődött, ami néha a felszínét egyenetlenné is teszi ; e nyirok­sejtek összességét Gerlach tonsilla tubaria-nak nevezte el. A tuba­nyílás helyzetének pontos ismerete különösen a fülorvosra fon­tos. A tubakathetert az alsó orrjáraton keresztül vezetik az epipharynxba, de az orvosnak tudnia kell, hogy a tubanyílás feljebb, az orrkagyló színvonalán van ; a katheter görbült részét tehát felfelé kell fordítani. A katheter könnyen téved a 1 Pertik Ottó, a kórbonctan tanára a budapesti egyetemen, 1852—13. Lcnhossék Mihály dr.: Az ember anatómiája. II.

Next

/
Thumbnails
Contents