Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Az orr és az orrüreg
65 évben hasad ki a bölcseségfog. A 6.—12. év közt hosszantartó betegségek, amelyek az anyagcserét befolyásolják, a fogak ki fejlődésében is zavart okozhatnak ; különösen gyakori eset, hogy a betegség idején fejlődő fogak koronája rovátkás, néha kihúzott távcsőhöz hasonlóan lépcsőzetes. Az orr es az orrureg. Az orrüreg nem tartozik a tápláló-csatornához, hanem egyfelől mint a szaglás perifériás szervének székhelye az érzékszervek közt foglal helyet, másfelől mint a levegő útjának első szakasza a lélegzőkészülékhez sorozható. Mégis itt tárgyaljuk, a szájüreghez és a garathoz való közeli fejlődéstani és topo- graphiai vonatkozása miatt, s itt kell tárgyalnunk az orrot is, mely elülső fala az orrüregnek. 1. Orr. Az orr, nasus s. nasus externus, az arcnak pyramisalakú, oldalról nézve háromszögletű kiemelkedése ; physiognomiai tekintetben az arc legjellemzőbb része. Csontból, porcogokból, izmokból és bőrből áll. Az orr nagysága, alakja változó fajok, családok, egyének, nemek szerint. Az ember előálló orra emberi sajátság ; egy állatnak sincs az emberéhez hasonló orra ; erős kifejlődése, éppúgy, mint az emberre jellemző állcsúcsé, kapcsolatba hozható a rágókészülék, nevezetesen a fogakat viselő koponyarészek reductiójával. Alacsonyabb népfajoknak általában alacsonyabb, .szélesebb orruk van, az orrgyök itt lapos, a szemekkel egy síkba ó*sö, az orrlikak tágak, kerekek vagy harántul ellapultak, előre irányulok ; ez állathasonlóság s egyúttal embryonalis alak is. Az orrhát alakulása szerint egyenes, convex és concav orrokat szoktak megkülönböztetni ; legszebb az egyenes orr. Közönséges dolog, hogy az orr háta nem fut egyenesen az arc középvonalán, hanem elölről nézve az egyik vagy másik oldal — gyakrabban a baloldal — felé lejt. A legtöbb ember orra ilyen rézsútos, de az elhajlás csak akkor ötlik szembe, ha nagyobb- fokú. Van olyan orr is, mely felső felében az egyik, alsó felében a másik oldal felé hajlik (skoliotikus orr). Az orr felső része egységes feljlődésü (az area triangularis- ból lesz), az alsó része három telepből alakul : háta és csúcsa a sövénnyel együtt a középső homloknyúlványból, az orrszárnyak a két oldalsó homloknyúlványból. 5 Lenhossék Mihály <lr.: Az ember anatómiája. II.
