Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Táplálókészülék - A fogak

58 chemiai szerkezete szerint a csonthoz áll közel ; mint ez, szer­ves és szervetlen alkotórészekből áll, 100 r. szilárd alkotórész ben amabból 28%, ebből 72% van. A csontnál valamivel kemé­nyebb, mert kevesebb szerves alkotórész van benne ; halvány sárgás színű. Szövettanilag a csontszövettől leginkább abban különbözik, hogy a képződésénél szereplő sejtek, az odonto- blastok, nem temetkeznek a maguk termelte szövetbe, mint az: osteoblastok a csontszövetbe, hanem a dentinen kívül, a pulpa legfelszínesebb rétegében helyezkednek el, s csak nyúlványai­kat, a fogrostokat hagyják a dentinben. E fogrostokat a dentincsatornák fogadják magukba. 14 !· széles csatornák ezek, a degtágabbakat a gyökér területén találjuk. A pulpa felől kiindulva a fog felszínére függélyes irány­ban haladnak, S-alakú görbülettel, melynek pulpafelőli darabja a gyökércsúcs felé, külső darabja a korona rágófelszíne vagy éle felé domború. De a csatornáknak a főhajláson* kívül csoporto­san másodlagos kisebb görbületeik is vannak, különösen a fog harántsíkjában. A csatornák egész lefutásukban igen finom, derékszögben eredő oldalágakat adnak le, amelyek a szomszédos csatornák hasonló ágacskáival közlekednek. A dentin külső harmadában a dentincsatornák faalakúan elágaznak a zománc felé; ágaik a zománc határán vakon végződnek vagy egymásba áthajolnak. Egyik-niásik ág kissé benyomul a zománcba. A dentincsatornákat közvetlenül határoló állomány szilár­dabb az alapszövet többi részénél ; savakkal vagy lúgokkal ke­zelve a fogat, a pépszerűen elmállott fogállományban e határ­rétegek mint csőszerű Neumann-féle hüvelyek úszkálnak. E szilárdabb állomány a dentin és odontoblastok határán külön hártyaszerű réteggé (prciedentinréteg) tömörül. A korona területén a dentin külső rétegeiben, nem messze a zománc határától a felszínnel párhuzamos elhelyezésű hosz- szúkás, csipkézett szélű, szemcsés anyaggal megtöltött hasadékok találhatók, spatia interglobularia; el nem meszesedett részei ezek a dentinnek. A dentincsatornák félbeszakítás nélkül halad­nak át az interglobularis üregeken. Ezek okozzák a dentinnek szabad szemmel látható, a felszínnel párhuzamos csíkoltságát, az Owen-féle kontúrvonalakat. A nyak és gyökér területén az interglobularis üregeknek a szemcsés réteg, stratum granulare felel meg. Ez keskeny, szem­csés állománnyal kitöltött résekből áll, amelyek éppen a deif1 tin és zománc határán találhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents