Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - A fogak
42 úgy hogy tőle nem egykönnyen különböztethető meg. Korona jának lingualis felszínén rendesen megvan a fovea dentis gyenge vájulat alakjában, gyökere rövidebb és zömökebb, mint a felsőé s jobbról balra erősebben lelapított. 6%-ban kettős a gyökér, labialis és lingualis, az ezeket elválasztó hasadék külön- böző mélyen metsz be. A gyökcsatorna mindig egyszerű a csúcson, de feljebb 43 %- ban 2 csatornára oszlik, amelyek még a pulpaiiregbe való be- nyílásuk előtt ismét egyesülnek. A gyökér csúcsán, a foramen apicale mellett néha még -apró melléknyílása van a gyökcsatornának. c) Kisőrlők. A kisőrlők vagy pofafogak, dentes praemolares s. bicus- pidati, az elsők a sorozatban, amelyeken rágófelszín jelenik meg. Ennek a kialakulását elméletileg úgy gondolhatjuk, hogy a tuberculum basale erősebben fejlődött ki s egyúttal a fog rágóéle felé tolódott el, olyannyira, hogy vele csaknem egy vízszintes .síkba jutott, tőle a mélyebbé lett fovea dentis által elválasztva, mely most a rágófelszín középső árkát alkotja. A rágófelszín két gumója közül (azért „bicuspis“ a fog másik neve) a vestibularis eszerint a metszőfogak rágóélének, a lingualis ezek tuberculumának felel meg. A két gumót harán- tul futó barázda választja el egymástól, amely azonban nem ér az oldalsó szélekig. Az első alsó kisőrlőn a tuberculumnak ez a vándorlása nem ért el olyan fokot, mint a többin, a két gumó különböző színvonalon áll s a lingualis gumó jóval gyengébb a buccalisnál. A korona vestibularis rágóéle olyan, mint a szemfogé : középső csúcsa van, ez azonban itt nincs medialisan eltolódva, hanem középállású. Gyökerük egyszerű, de az 1. felső kisőrlőn gyakori a gyökér kettéoszlása. A gyökér egyszerű volta emberi sajátság ; még az. emberszabású majmoljon is két, illetőleg, az alsó fogsorban, háromgyökerűek a praemolarisok, éppúgy, mint a többi majmon s a félmajmokon. A négy kisőrlő koronája csaknem egyforma erős, a Pt superioré talán egy hajszállal erősebb a többiénél. A felső praemolarisok gyökere valamivel hosszabb az alsókénál. A felső kisőrlők koronájának rágófelszíne mesio-distalis irányban kissé összenyomott, ellipsis-alakú, az alsóké csaknem köralakú.
