Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bőr

378

szőröktől s önállóan szájadzanak a bőr felszínén, szőrtelen helyeken. Ilyenek az ajkak belső felszínének és a pofa nyálkahártyájának Kölliker-féle mirigyei (1. II., 12. lap), a végbél zóna intermediájának faggyúmirigyei (1. II., 120. lap), a csak kivételesen előforduló praeputialis mirigyek (1. II., 285. lap), s a nagy- szeméremajkak belső oldalának s a kis-szeméremajkaknak mirigyei (1. II., 334. lap). A faggyúmirigyek változatai a szemhéjak Meibom-mirigyei. A bimbóudvar mirigyeit (glandulae areolares) nem lehet a faggyúmirigyek közé sorozni, éppoly kevéssé, mint a tejmirigyet.

A faggyúmirigyek egy vagy több gömbölyded, tömött al- veolusból álló bogyós mirigyek. A verejtékmirigyeknél jóval felszínesebben helyezkednek el : a corium alsó részében, a hajnak vagy szőrnek azon az oldalán, amelyiken ez tompa szögletet alkot a bőr felszínével. Közvetlenül a hajtüszőhöz csatlakoznak ; rövid kivezetőcsövük rézsutosan felszálló irányban haladva nyílik a hajhüvely üregébe. A mirigy benyílása alatt legkeskenyebb a hajhüvely (collum vaginae epithelialis pili), itt van az idegvégződós helye, a musc. arrector tapadása magasságában vastagabb lesz s ityen marad csaknem a hagymáig, mely felett ismét gyenge befűződése van.

A faggyúmirigyek mindenütt előfordulnak, <ahol hajak és szőrök vannak : tehát mindenütt, a tenyér és talp kivételé vek Nagyságuk nem mindig arányos a szőr vagy haj erősségével. Igen vékony lanugoszőrökhöz hatalmas faggyúmirigyek csatlakozhatnak ; ilyen helyeken inkább a szőrszál függeléke a mirigynek s nem megfordítva. Általában azonban mégis áll az, hogy az erős szőröknek erős faggyúmirigyeik vannak ; ilyenkor néha 4—5 bogyóból áll a mirigy. Igen erős faggyúmirigyek vannak az arcon, különösen az orrs^árnyakon, orrcsúcson, a sulcus alaris nasin, a homlok közepén s az orcának orrkörüli tájékán. A mirigy kivezetőcsöve itt önállóan nyílik a felszínen, a szőrszál e nyíláson keresztül nyomul elő. A kivezetőcső eldugulhat (comedo), amit a felszínen kis fekete pont jelez, nyomásra faggyúból és levált hámsejtekből álló dugasz ürül a kitágult vezetékből. A faggyúmirigyek fokozott működését, melynél az arc mintha olajjal volna bekenve, seborrhoea oleosának nevezzük. A faggyúmirigyek gyuladása okozza az arc közönséges pattanásait (acne vulgaris).

A faggyúmirigyek szervezetünkben egyedüli képviselői a holokrin mirigytypusnak : váladékukkal együtt a sejtek is szét-