Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bőr

379'

esnek és kiürülnek. Lumenük nincs. A mirigybogyót határoló membrana proprián belül először köbalakú, itt-ott mitosisban levő mirigysejteket találunk, beljebb a sejtek a bennük termelődő váladék szemcséitől nagyobbak, gömbalakúak, a bogyó középső részében már sejthatárok nem láthatók, ezt szétesett sejtekből s a kiszabadult váladékból álló tömeg tölti meg. A rövid kivezetőcsövet többrétegű hám : a külső hámhüvely folytatása béleli.

A faggyúmirigyek váladéka, a bőrfaggyú, sebum cutaneumr kiürülésekor olajnemű, félig folyékony s csak a bőrön sűrűsödik kenőcsszerű anyaggá. Mikroszkóppal zsírszemcséket s szétesett sejtek törmelékét látjuk benne. Chemiai alkotórészei zsírok, cholesterinester, sók, stb. A bőrfaggyú bevonja a bőrt s megvédi azt az izzadság nraceráló hatásával szemben. A hajak fényüket annak köszönik, hogy a bőrből való előnövésük közben beivódnak bőrfaggyúval. Hosszasabb, sorvasztó betegségek esetén hiányos a faggyúmirigyek működése ; a haj száraz felszínű, s ezért világosabbnak, fakóbbnak tűnik.

Musculi arrectores pilorum. A faggyúmirigyeknek és szőröknek kiegészítő részei az arrectores-nek (arrigere = kiegyenesíteni, feltámasztani) nevezett símaizomnyalábocskák. Nem minden szőrön vannak meg: mindazokon a szőrökön, amelyek függélyesen állanak a bőrben, tehát a szempillákon, orr- és fülszőrökön hiányzanak, továbbá hiányzanak a szemöldökszőrö- kön, a bajusz- és szakálszőrökön s az orcák szőrein ; gyenge fejlődésüek a hónaljszőrökön is. A hajtüsző alsó harmadán erednek s gyenge homorulattal a faggyúmirigy alveolusaihoz simulva rézsutosan felszállnak a corium felső részébe, a papillák alá, hol finom divergáló inas szálakká feloszolva végződnek. A hajgyökér s bőrfelszín közti tompa szögletet egészítik ki háromszöggé. Néha kettősek. Rugalmas rostok hálózzák körül őket. A nerv. sympathicus idegzi be az arrectorokat pilomotorius rostjaival.

Az arrector-izmok nem annyira hirtelen összehúzódásukkal, mint inkább állandó tónusukkal fejtik ki hatásukat : nyomást fejtenek ki a faggyúmirigyekre s ezzel elősegítik ezek sűrű* nehezen mozgó váladékának kiürülését. Ha nagyon erősen húzódnak össze, ami hideg vagy meleg hirtelen hatására s lelki megrázkódásokra szokott bekövetkezni, a lúdbőrnek (cutis anserina) nevezett tüneményt okozzák : a haj tövét környezetével együtt kissé kiemelik dombocska alakjában a bőr felszíne