Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Bőr
377 A régi papilla megmarad, a körülötte levő matrixsejtek szaporodnak, de az ezáltal keletkezett sejthenger nem táplálja és növeli a hajat, hanem azt ellenkezőleg régi helyéről belső hámhüvelyével és cuticuláival együtt mindinkább a felszín felé tolja, egyelőre a faggyúmirigy benyílásának helyéig, hol a régi haj megállapodik egy időre, mindaddig, míg ki nem hull. Ez elég hosszú ideig tarthat el ; a régi hajhullák soká vannak együtt a bőrben kicsirázott fiatal hajnemzedékkel. E stádiumban a magasra feltolódott haj bunkós végétől a régi szemölcshöz keskeny, tömött hámhenger, a külső hámhüvely sorvadt maradványa húzódik le, körülvéve a megvastagodott és harántredőkbe gyűrődött üveghártyától. De a régi szemölcsön is két változást állapíthatunk meg : a szemölcs némi sorvadását s másodszor helyzetváltozását, amennyiben ez is kissé feljebb vándorol a felszín irányában, egészen a muse, arrector alsó tapadásáig ; útját a kötőszöveti tüsző összeeséséből keletkezett keskeny köteg, a hajnyél, jelzi, mely a szemölcs régi helyétől a feltolódott papilla alapjáig húzódik s tengelyében szintén megnyúlt érhurkot foglal magában. Ez a jellegzetes kép megváltozik, amint megindul a régit pótló új hajszál képződése. A szemölcs megint visszasülyed régi helyére s előbbi nagyságát veszi fel s a matrixsejtekből megindul a haj és belső hámhüvely képződése. A fiatal haj előre nő, s csakhamar előbújik a régi hajhüvely nyílásán, miközben mellette gyakran még megvan a régi, elhalt haj. De rendszerint kihull ez, mihelyt elérte az új hajszál a faggyúmirigyek benyílásának színvonalát. A kopaszodás, alopecia, lehet időleges és végleges. Az időleges és tüneti hajkihullás sok hőrbaj és általános szervezeti betegség (typhus, influenza, vörhmy, kanyaró, izületi csúz, cukor- betegség, tüdővész, stb.) kísérő tünete. A végleges kopaszságot is okozhatják kóros tényezők, legtöbbször azonban senilis elváltozásnak minősíthető ; a korai kopaszodás a hajzatra szorítkozó senium praecox gyanánt ítélhető meg. Ez és a kopaszodás általában családokban öröklékenv szokott lenni. Oka a hajszemölcsök ereinek sorvadása, amit talán a musc. epicranius túlerős feszítőhatásával lehet kapcsolatba hozni. Faggyúmirigyek. A faggyúmirigyek, glandulae sebaceae, kevés kivétellel a haj és szőr függelékei : kiezetőcsövük a haj s a hajhüvely közti résbe nyílik. Vannak azonban szabad faggyú- mirigyek, vagyis olyanok is, amelyek teljesen függetlenek a
