Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Bőr
376 A cuticulától kifelé a Huxley-réteg1 következik. Köbalakú sejtek egyszerű rétegéből áll. A sejtek lejebb magtartalmúak, durva keratohyalinszemcsékkel teltek, feljebb, a gyökér alsó és középső harmada határán magjukat és szemcséiket elvesztik és elszarusodnak. A belső hámhüvely külső rétege, a Henle-réteg2 alacsony, elszarusodott sejtekből áll, egy vagy helyenként két sejtsorból. A faggyúmirigy beömlése felett a két réteg közös stratum corneummá olvad egybe, a külbőr szaru rétegének be hajló folytatásává. A külső hámhüvely az epidermis stratum plasmaticum seu Malpighiijének felel meg s azzal szerkezetében megegyezik (stratum cylindricum- és spinosumból áll). A kötőszöveti folliculus felé a hámhiivelyt az üveghártya, membrana vitrea, határolja el, mely az újabb felfogás szerint belső, homogén felében a hámsejtek terméke, külső, hosszanti fibrillaris részében a kötőszöveté. A hámhüvelyt kívül befogó kötőszöveti tüsző csak az erősebb terminális hajukon van meg, a lanugoszőrökön hiányzik. Alul a hajszemölcsbe hajlik át, felfelé csak a faggyúmirigyek beömlésének helyéig tart. Két rétegből, belső körkörösből és külső hosszantiból áll ; mindkettőben sok a rugalmas rost és kötőszöveti sejt, mindkettőt sűrű hajszál- érhálózat szövi át. A hajhagyma színvonalán a hámhüvely valamennyi sejtje magtartalmú lesz, s valamivel lejebb, a szemölcs nyakának magasságában a rétegek elhatárolódása megszűnik. Az egyformán lágyplasmájú hámsejtek, a „matrixsejtek“ tömege a papillán visszahajlik s a hajszálba megy* át ; az átmenet helye könnyen felösmerhető azon, hogy a hajszál sejtjei pigmentesek s azonnal rétegekre differenciálódnak. A matrixsejtek közül egyesek mindig mitosisos oszlásban vannak. Hajcsere. Egy-egy hajszál 2—4 évig szokott megmaradni ; a szempillaszőrök 3—5 hónapig élnek ; észrevétlenül hullnak és pótlódnak a hajak és szőrök. Leghosszabb életűek a női hajak : 3—5 évig maradnak meg. A kihullásra ítélt hajon az első tünemény, hogy a hajhagyma sejtjei elszarusodnak, mert a matrix beszüntette a haj sejtjeit szaporító tevékenységét ; egyúttal megváltozik a hagyma alakja is, amennyiben az alapján levő bemélyedés kitelődik s a sipkaalakú bulbusból bunkós, alsó végén kissé szétforgácsolódó test lesz. Az ilyen, már elhalt, de még . a gyökerével a bőrben levő hajat bunkóshajnak nevezzük. 1 Huxley, Th. H., angol biológus, 1825—1895. 2 Heule, I., göttingai anatómus, 1809—1885.
