Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bőr

372 zésük okát, se physiologiai vagy phylogeniai jelentőségüket nem ismerjük. A hajszál részei: 1. Gyökér, radix: a hajnak a bőrbe nyo­muló része. Alsó, megvastagodott végrésze a hajhagyma, bulbus pili. Ezt a haj növekedésére és üjjáképződésére fontos haj- szemölcs, papilla pili, horpasztja be az alsó oldalán. 2. Szár, scapus pili : a hajnak szabadon kiálló szakasza. Kihegyesedve végződik, ha ugyan nincs levágva a haj vagy szőr ; a végét 3. hajcsúcsnak, apex pili, nevezzük. A hajat a bőrben a hajtüsző, folliculus pili, hüvelyezi be. Két részből áll : a hajjal közvetlenül érintkező hámhüvelyből, vagina epithelialis pili, mely megint belső és külső hámhüvelyre oszlik, és az ettől kétfelé eső kötő­szöveti hüvelyből, vagina conjuctiva pili, vagy szükebb érte­lemben vett hajtüszőből, folliculus pili. A haj hosszúsága és vastagsága. Leghosszabb a fejhaj — V2—3/4 méter hosszú a női nemben, de lehet jó\*al hosszabb is, 1.5 m-ig. Utána hosszúság tekintetében a bajusz és szakái szőrei következnek, a többi szőr jóval rövidebb. Legvastagabbak a sze­méremszőrök és a bajusz és szakái szőrei. A sötét haj vasta- . gabb szálú a világosnál. Magasabb korban vékonyodnak a haj­szálak. Sűrűség. Legsűrűbben a fej hajszálai állanak : 300—320 esik belőlük egy négyszetcentiméterre ; a szakálon 44, a fan­szőrön '30—35. A szőke haj sűrűbb a sötétnél. A fejen a hajak kis csoportokba rendezkednek, 3—5-ösével. E csoportos elren­deződés a hajas bőrnek csak lapmetszetein látható, de leginkább csak azokon a metszeteken, amelyek a hajat a bőr felszíne s a hajhagyma közti távolság közepén találták ; feljebb és lejebb elmosódik ez az elrendeződés. E csoportosulásnak nincs semmi köze ahhoz a haj szabad részében mutatkozó csomósodáshoz, amelyet a szerecseneken s még nagyobb fokban a délafrikai koikoin-népeken (hottentották, busmanok) látunk. Hajszín. A haj- vagy szőrszálak színét négy körülmény be­folyásolja : 1. a hajszövet saját -— szőke vagy szürke — színe, 2. a benne foglalt, részint oldott állapotban levő, részint szem­csékben lerakodott pigment, 3. a hajszálban levő levegőbuboré­kok, 4. a hajszál felszínének minősége : ha ez a bőrfaggyútól síma, fénylő, — sötétebb a haj, mint ha száraz, érdes. A színskála bő sorozata vezet az albino kenderszínü hajá­tól a hirtelen-szőkén, barnás-szőkén, vöröses-szőkén, vörösön, világos-barnán és sötét-barnán keresztül a fekéte hajhoz, nem

Next

/
Thumbnails
Contents