Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bőr

373

szólva az ősz hajról s a külső hatások (nap, levegő, tengervíz, szóda, szappan, hyperoxid, stb.) okozta színváltozásról.

Az újszülött néha sötét hajjal születik, de ez csak megmaradt magzati lanugo, mely csakhamar kihull, miközben helyét világosabb haj foglalja el. A gyermek hajzata rendszerint szőke s a későbbi barnák haja is csak a 20-as évek felé kapja végleges sötétebb színét, sőt Pfitzner szerint (1899) még később. A feketehajú fajtákon is világosabb a gyermek haja, mint a felnőtté, ha nem is szőke vagy világosbarna, mint a fehér emberen. A nők közt több a szőke, mint a férfiak közt. Kereszteződéseknél az utódokban legtöbbször a sötétebb haj kerekedik felül. A vörös haj (rutilismus) közelebb áll a barnához, mint a szőkéhez, amit már az is bizonyít, hogy a vöröshajúak legtöbbször sötétbarnavagy feketeszeműek s nem kékszeműek, mint a szőkék túlnyomó része. A vöröshajúság igen gyakran együtt jár más pigmentrendellenességekkel : feltűnően halvány bőrrel s szep- lőkkel. A hajpigment vöröses színén alapszik.

A legtöbb népfaj sötétbarna- és feketehajú ; igazi szőkék csak Északeurópában vannak, minél inkább délre megyünk, annál ritkábbak lesznek. Dániában a lakosság 83.2%-a, Svédországban 72%-a szőke, Németországban már csak 31.8%, a bolgárok közt 29.9, a románok közt 2.7%. Még csak az északafrikai berberek közt s a palesztinai eredésű zsidóság körében λ annak elvétve szőkék, egyebütt nincsenek. Az a teljesen fekete hajszín, aminőt pl. a japánon, chinain és malájin észlelünk, Európában nem fordul elő.

őszülés. Az őszülés, canities, egyfelől a haj festékének hiányán, másfelől azon alapszik, hogy a bajban finom léghólyagok jelennek meg. Ha a festék teljesen eltűnt és sok a lég- hólyag, a hajzat fehér. Az őszülés úgy áll be, hogy a színes szál kihull, s a helyét színtelen foglalja el ; kivételes eset, hogy valamely színes haj- vagy szőrszál a tövén színtelen, vagy, ami még ritkább, a csúcsán és a tövén színtelen s a közepén színes. A sötét haj korábban szokott megőszülni, mint a világosabb. Az őszülés legtöbbször a balántéktájékon kezdődik (ezért nevezték a rómaiak a halántékot tempora-nak), s csak azután terjed át az egész hajzatra ; a hajzatnál később őszül a bajusz, szakái és a nemi részek és anustájék szőre, legkésőbb a szemöldök. Sokan állítják, hogy lelki megrázkódások hirtelen, pár óra vagy egy éjjel alatt megőszülést okozhatnak. Ezt leginkább úgy magyarázzák, hogy ilyenkor levegő hatol be a hajszálakba. Valószínűbb azonban, hogy más ennek az oka : az, hogy a bőr ilyen-