Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Bőr

370

élet 3. hónapjától kezdve kezd kifejlődni, teljes fejlődöttségét az

5. hónapjában éri el — ilyenkor az egész bőrfelszínt ellepi —, azonban^már a terhesség utolsó hónapjaiban s röviddel a születés után kihull, úgy hogy az érett magzat csaknem egészen csupaszon születik meg.

2. Lanugo postnatalis vagy egyszerűen lanugo. A születés utáni pehelyszőr az előbbinek a helyén, a régibb lanugoszőrök szemölcseiből és hámhiivelyéből fejlődik a méhenkívüli élet első hónapjaiban. Csak egyik csoportját hozza az újszülött már a világra : a hajzatot, capillitium, melyet ebbe az osztályba soro zunk, de ennek is a teljes kifejlődése csak későbbi időre esik. A lanugo végleg megmarad ; rendkívül finom és rövid, szabad szemmel szinte láthatatlan, színtelen szőrszálakból áll. A bőrfelszínnek csak pár helyén hiányzik, ezek : a tenyér, a talp, a kéz és láb körömperceinek háti felszíne, a praeputium belső oldala, a makk, a nagyszeméremajkak belső oldala, a rubor labiorum, az areola mammae.

3. Terminalis szőrzet: a nemiérés idején és később fejlődő szőrök összessége. E szőrzet kifejlődésében nagy a nem, kor, faj és egyének szerint való eltérés.

a) Nemi különbség. A nő bőre nemcsak vékpnyabb és halványabb, de szőrtelenebb is, mint a férfié ; rendes viszonyok közt a hajzaton, szemöldökön és szempillákon kívül csak a hónaljszőrök és fanszőrök fejlődnek ki nála — a lanugot nem számítva. Viszont a nő hajzata sűrűbb és hosszabb, mint a férfié. Kivételes eset a hirsutismus (hirsutus, szőrös), vagyis az arc és a test egyéb részeinek szőrössége a nőn, mely vagy mint a pseudohermaphroditismus femininus egyik részjelensége áll fenn, vagy egyedül, minden más rendellenesség nélkül. Idősebb nőkön nem ritkán látjuk, hogy az addig síma arc helyenként (a felső ajkon, állón) megszőrösödik. A román fajhoz tartozó népek (franciák, spanyolok, olaszok) körében sokkal gyakrabban találkozunk bajuszos-szakállas nőkkel, mint a többi középeurópai népek s az északeurópai fajok között. »

b) Faji különbség. A legtöbb népfaj csupasz testű, ilyenek a negroid és mongoloid fajok, az amerikai indianusok hozzá- számításával. Legszőrösebb emberfajta a kis Ainu-nép, mely a Japántól északra fekvő Jezo-, Sacchalim és Kurili-szigeteket lakja s valaha talán Japán földjének őslakója volt. Szőrösek az ausztráliaiak is, s aránylag szőrös az egész fehér emberfajta.

ej A szőrzet családi és egyéni eltérései öröklékenyek. Rend-