Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Nemi szervek - Női nemiszervek
330 messzebbre terjed fel ·; az elülső néha kettős, s ilyenkor kettős a carina urethralis is. A hiivelyredők második rendszere nagyjában harántirányú : rugae transversae vaginales. E redők meglehetősen sűrűn állanak, különösen alul, felfelé mind ritkábbak s mind alacsonyabbak lesznek. Gyakran kis gumók sorából állanak, úgy hogy a nyálkahártya mintegy szemölcsökkel fedett. A redők alul valóban harántul futnak, feljebb félholdszerüen hajlottak, s legfelül V betűre emlékeztető alakúak ; a V csúcsa a hosszanti redőre esik, két szára felfelé divergál. Az elülső hüvelyfal legfelső részének, vagyis az elülső hüvelyboltozatnak nyálkahártyája egészen síma, ránctalan ; a síma terület háromszögű, alul az utolsó V-redő két szára határolja. E ránctalan terület (Pawlik-féle háromszög) a hólyaggal érintkező hüvelyszakasznak, vagyis éppen a hólyagháromszögnek (trigonum Lieutaudii) felel meg. A redők már az első szülés után gyérülnek, s multiparákon csaknem egészen elmosódo'ttak ; idősebb többször szülteken a hüvely nyálkahártyáját egészen simának találjuk, legfölebb legalul marad meg néhány redő. Szövettani szerkezet. A hüvely nyálkahártyája 1—1.5 mm vastag. Többrétegű lapos hám borítja ; a legfelszínesebb sejtekben keratohyalinszemcsék láthatók, de igazi elszarusodás csak kóros viszonyok közt (méhelőesés, prolapsus vaginae esetén) áll be a hámon. A hám alsó határa hullámos a kötőszövet alacsonyr szabálytalan szemölcseitől ; a boltozatokon s a portión a hám- határ egészen egyenes. Nulliparákon a laphám a méhszáj külső határán megy át szabályos vonal mentén a nyakcsatorna csil- langós hengerhámjába, multiparákon rövidebb-hosszabb darabon benyomul a laphám a nyakcsatornába, néha a közepéig is. A tunica propriában sok érátmetszetet, valóságos vénás érfonatot, azonkívül erős, rugalmas rosthálózatot találunk ; sok benne a lymphocyta, s a nyiroksejtek helyenként tüszőkké csoportosulnak közvetlenül a hám alatt, különösen a hüvely felső részében, de olykor máshol is. A hüvelynek legtöbbször nincsenek mirigyei, váladéka, a hüvelynyálka, mucus vaginalis, a hám terméke ; némelyek szerint nem egyéb, mint a hüvelybe lefolyt cervixváladék, mely ott baktériumok hatására alkaliásból savanyú vegy hatásúvá lett. A hiivelynyálkának újabb vizsgálatok szerint bizonyos fokig bactericid (baktériumölő) hatása van. Néha mégis előfordulnak a méh legfelső részében hengerhámmal bélelt egyszerű vagy el/
