Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Nemi szervek - Női nemiszervek
33 r ágazódó csöves mirigyek ; kihelyezett glandulae eervicales-nek tartják őket. Submucosa itt sincs. A közvetlenül a tunica propria alatt elhelyezkedő símaizomréteg sok kötőszövettel átszőtt hálózatos,, kereszteződő sejtnyalábokból áll ; a külső felszín felé a hosszanti rostok kerülnek túlsúlyba, amelyek egyenes folytatásai a méhnyak hosszanti izomrétegének. Legkívül a hüvelyt környezetével összekapcsoló laza kötőszövetet találunk s benne sok ideget, kis idegdúcokat és vénás fonatokat. Erek, idegek. A hüvely főverőere az art. uterinából jövő a. cervico-vaginalis, mely a hüvely oldalán húzódik le. Agakat kap még az a. vesicalis inferior- és a. haemorrhoidalis médiától. A vénák a hüvely adventitiájában dús fonatot alkotnak, amely anastomosál a medence egyéb vénás fonataival, s végül a v. hypogastricába nyílik. A nyirokereket 1. I. 562. oldal. Az idegek perivaginalis fonatba rendezkednek, mely összefügg a méh cervicalis fonatával s ugyanonnan kapja gyökereit, mint amaz : ebbe a fonatba is kis dúcok vannak közbeiktatva. A hüvely nyálkahártyája igen kevéssé érzékeny. A hüvely rendellenességei. A hüvely teljesen vagy részlegesen hiányozhat, rövidebb vagy hosszabb darabon zárt lehet (atresia vaginalis) s kettős üregű lehet. Az utóbbi rendellenesség a gátolt fejlődésből magyarázható, amennyiben a hüvely külső nyílásáig a két Müller-cső egybeolvadásából áll elő. Ha két különálló, saját falzatú hüvely van jelen, vagina duplexről szólunk, ha a hüvely egységes, csak ürege sövény által kettéválasztott, vagina septa-ról. Ilyenkor az egyik hüvely csökevényes lehet. 6. Urethra muliebris. I ' ... A női húgycső 3—4 cm hosszú csatorna ; a férfi húgycsövé- vel összehasonlítva az orificium internumtól az utriculus prostaticus benyílásáig terjedő rövid darabnak, vagyis kb. a pars prostatica urethrae felső felének felel meg. Belső nyílása, az orificium vesicale urethrae kerek lik, külső nyílása, az orificium vestibulare urethrae (a vestibulum urethro-vaginaleba nyílik) rövid, függőleges hasadék, mely alig észrevehető kiemelkedés, a papilla urethralis tetején van, néhány mm-nyire a hüvely bemenete felett. A külső nyílást a hüvely introitusától a már a hüvely leírásakor ismertetett carina urethralis vaginae, vagyis a hüvely elülső hosszanti ráncának gumószerű vége választja el.
