Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Máj
131 rajtuk, sejthatárok nem. 3. Egyes endothelsejtek feltűnő, csillagalakú, a hajszálér ürtere felé előboltosodó elemekké, Kupffer- féle1 (1876) csillagsejtekké alakultak át. Ezek aranychloriddal különlegesen festődnek, phagocyta tulajdonságúak ; különösen gyakran találunk a testükben szétesett vörös vérsejteket. Újabban az ú. n. makrophag- vagy reticuloendothelialis rendszerhez sorozzák őket és nagy physiologiai jelentőséget tulajdonítanak nekik. 4. Igen szorosan simulnak a májsejtekhez, ezeket dróto- zat módjára hálózzák körül, leginkább a sejt élei mentén, miközben sehol sem érintkeznek a sejtet helyenként szintén rácsozat módjára körülvevő epecapillarisokkal. Μ , ' Φ , . A vércapillarisok sűrű hálózatot alkotnak a karélyocskák- ban és végül is a v. centralisba nyílnak. Kis postcapillaris vena ez, mely a karélyocska legömbölyödött végétől csak bizonyos távolságban kezdődve a karélyocska tengelyében annak alapja felé halad, miközben mindinkább megerősödik, s itt derékszögben beleömlik a lobulus alapja mentén harántul futó, valamivel erősebb gyüjtőérbe, a vena sublobularisba. Ez kis lobulus- csoport tengelyében fut, a karélyocskáknak feléje fordult alapjai mentén s a centrális vénákon kívül a lobulusok alapjai felől még hajszálereket is vesz fel. Tovább az interlobularis kötőszövetbe jut s capillarisok többé nem ömlenek beléje. Újabban csak innen számítják a sublobularis vénát s a lobulus-csoport tengelyében futó vénát gyüjtővenának, vena coliig ens-nek nevezik. (Pfuhl, 1922.) A sublobularis vénák fokozatosan egyesülnek egymással s hovatovább a máj átmetszetén már szabad szemmel is felismerhető ágakká erősödnek ; arról különböztethetők meg a vena portae ágaitól, hogy kevesebb kötőszövet van körülöttük, mint ezek körül ; mikroszkóppal nézve pedig az a jellemző, hogy egyedül futnak, nem epecsatornák és az art. hepatica ágainak kíséretében. A vena sublobularisokból végül a májgyüjtőerek, venae hepaticae, alakulnak ki, amelyek a máj tompa szélén, a jobb hosszanti barázda felett a vena cava inferiorba ömlenek. A májsejtek a karélyocskában, éppúgy, mint csaknem valamennyi többi endokrin mirigyben, sűrű hálózatot alkotnak, melyen érhálózat szövődik keresztül. Az erek elrendeződése okozza, hogy e sejthálózatnak némikép sugárirányú elrendeződést van, amely szerkezet természetesen csak a harántul átmet1 Kupffer, K. W., balti születésű müncheni histologus, 1829—1902. 9*
