Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Máj
128 simán vonja be a serosa. Környezetével a következő hashártya- kettőzetek kötik össze a májat : 1. ligamentum falciforme hepatis ; 2. lig. coronarium et triangulare dextrum et sinistrum ; 3. lig. hepato renale ; 4. omentum minus (lig. hepatogastricum et hepato-renale). E kettőzeteket a májon való tapadásmódjukkal együtt a hashártya leírása során fogjuk ismertetni. Topographia, impressziók. A máj főkép a jobb hypochon- driumban helyezkedik el, de balkarélyával átnyúlik az epi- gastriumba, sőt kissé — különböző fokban — a bal hypochon- driumba is. A csontvázra vonatkoztatva a 3 utolsó mellcsigolyának s a 7—8 alsó bordának felel meg. Alsó éles széle rendes viszonyok közt a hónaljvonalban a mellkas alsó széléig ér s innen a bordaívet követi előre és balfelé rézsútosan felszálló járásában a 10. borda csúcsáig ; itt elhagyja azt s az epigastriumban a gyomor előtt ferdén bal- és felfelé haladva a b/d bordaívet a 9. borda csúcsánál éri el, melyen túl hamarosan végződik. Nagykiterjedésű domború felszíne a rekesz jobb kupolájának homorulatába illeszkedik s mással, mint ezzel, nem is érintkezik. Hátulsó és alsó felszínének jóval változatosabbak a topo- graphiai vonatkozásai ; a szervek egész sora érintkezik itt a májjal és mindegyik benyomatot okoz rajta. E benyomatokat s egyáltalában a máj igazi alakját csak 1875 óta ismerjük. A tetemből kivett máj lágysága miatt az alaphoz alkalmazkodva lelapul, idoma megváltozik, reliefje elmosódik. His lipcsei anatómus alkalmazta az említett évben először ennek a megakadályozására (nemcsak a máj, hanem a többi zsiger valódi idomának a megállapítása érdekében is) azt az eljárást, hogy chrom- savval (ma formaiint használunk e célra) átfecskendezte a holttestet s csak ha ezáltal kellőkép megkeményedtek és alakjukban rögzítődtek a zsigerek, vette ki őket a hasüregből. A balkarélyon, felső széle alatt a bárzsingnak rövid rekeszalatti darabja (pars abdominalis oesophagi) okoz benyomatot, impressio oesophagea, lejebb a gyomor testétől és kis görbületétől származó nagy kiterjedésű árok, impressio gastrica, következik. Ez csaknem az egész balkarélyt elfoglalja, a jobboldalt fenmaradó keskenyebb rész hosszúkás, alacsony kiemelkedést alkot : tuber omentale hepatis, mely a kis cseplesszel s ennek közvetítésével a hasnyálmirigy hasonlóan elnevezett kiemelkedésével érintkezik. A gyomor pylorikus része s maga a pylorus is, valamint a duodenum első része a lobus quadratuson okoz igen sekély bemélyedést, impressio pylorica et duodenalis. A lobus caudatus a rekesz medialis ágyéki száraival s a közöttük
