Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Máj
127 kisebb. A balkarély akkora, mint az elülső felszín lobus sinistere. E karély balfelé elvékonyodva és kicsúcsosodva, ritkábban lekerekítve végződik ; legvégső részében a májállományt rostos, ínszerű kötőszöveti lemez, appendix fibrosa, helyettesíti. Még az újszülöttben májszövetből áll e rész s csak a gyermek korban alakul át rostos appendix-szé. A balkarély a fossa ductus venosi felső felével határos területén alacsony gumóvá duzzad ki ; ezt tuber omentale-nak nevezzük, mert a kis cseplesszel (omentum minus) érintkezik. A két kisebb középső karély közül a felső a farkos karély, lobus caudatus s. Spigelii1. Négyszögletű, hosszúkás, függélyes irányban elnyúlt májrész ez ; felül legömbölyödve végződik, alul ellenben két nyúlványba megy át, baloldalt a tehén tőgyének bimbójához hasonlóan lelógó szemölcsnyúlványba, processus papillaris (régibb neve : eminentia triangularis Winslowii), jobboldalt a v. cava inferior alatt harántul elhúzódó s a jobb- karélyba olvadó keskeny processus caudatusba. Az alsó karély, a lobus quadratus, nevének megfelelő alakú. Alakváltozatok. A máj hol zömökebb, hol karcsúbb, s különösen balkarélya változó alakú és nagyságú. Igen nagy hatása van a máj idomára a ruhaviseletnek, nőben a fűzőnek (56%), s férfiban kisebb fokban a nadrágszíjnak (5%). A fűző a máj jobbkarélyát függőleges irányban meghosszabbítja, harántirányban megkeskenyíti ; szélsőséges esetekben a bordaív fehér, kérges szövettel borított sekély barázdát (sulcus costalis) okoz a jobbkarély alsó szélén, s a máj e barázdán túl még külön lebeny alakjában nyúlik le a bordák alá. Másfelől a haránt- irányban való összeszoríttatás folytán a jobbkarély domborulatán függélyes barázdák (3—4) támadnak, amelyek részben a rekesz egyes izomnyalábjainak, részben a 7.-9. bordának felelnek meg. Hashártya. A máj nagyjában hashártyával fedett, intraperi- tonealis szerv ; csak jobbkarélyának hátulsó felszínén, ott, ahol a mellékvese és vena cava inferior fekszik hozzá, van egy gyermektenyérnyi hashártyanélkiili területe. Itt a máj erősen oda van rögzítve a rekeszhez ; az egyenes testtartással kapcsolatos védekezés ez a máj sülyedése (ptosis) ellen, ezért csak az emberen és emberszabású majmokon látjuk a májat ilyen szoros összenövésben a rekesszel. Felszínének egyéb részeit 1 Van Spigel, Adrianus, a paduai egyetem hollandi származású tanára. 1578—1628.
