Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Végbél
121 izomsejtekből álló sphincter internus, mely az anulus hae- morrhbidalisnak felel meg, s annak a létrehozója is, támogatja a külső záróizmot. Az anulus haemorrhoidalist még többrétegű, de már el nem szarusodó lapos hám fedi, s mint már említettük, előfordulnak a területen a faggyumirigyekhez hasonló lumennélküli egyszerű vagy elágazott bogyós mirigyek : szabad faggyumirigyek is, éppúgy, mint a legtöbb egyéb helyen, ahol a bőr a nyálkahártyába hajlik át (orr, ajkak, vestibulum urethro-vaginale). A zóna columnarisban a Morgagni-redők élén még többrétegű lapos hám van, a köztük levő bemélyedések fenekén azonban helyen ként már hengerhám jelenik meg, mely a linea anorectalis felé mindinkább a bélhám jellegét veszi fel. Hengerhám béleli a fentebb említett Morgagni-féle canaliculusokat is. A végbél alsó része fejlődéstanilag két részből áll. A bél csatorna caudalis vége eleinte zárt : a kloakahártya, s később, ha a gát kifejlődik, ennek hátulsó része, a végbélhártya, membrana analis, választja el a külvilágtól. Már előbb vak göd rőt alkot az ektoderma e helyen, az ektodermalis kloakát, melyből a gát kifejlődésével hátul az analis gödröcske vagy prokto- daeum határolódik el. A proktodaeum rövid csatorna, melynek feneke a membrana analis. Csak a 30 mm hosszú embryón, vagyis a 3. hó elején szakad át az analis hártya s jut a bél csatorna caudalis vége közlekedésbe a külvilággal. Ha elmarad az átszakadás, az atresia ani-nak nevezett rendellenességgel születik a gyermek. Ha a sövény feljebb van, atresia rectiről szólunk. Az analis hártya helyzetét az anulus haemorrhoidalis alsó határára tehetjük. A végbél szövettani szerkezete. ,A végbél a linea anorectalis- tól felfelé eső szakaszában, vagyis egész pars pelvinájában a vastagbél szerkezetét tünteti fel. A hámban sok a kehelysejt, a Lieberkühn-krypták még hosszabbak (0.7 mm) és tágabbak, mint a colonokban. De legjellemzőbb a végbélre a nyirokszövet erős fejlődése. Egyes állatokban, pl. a kutyában valóságos lymphatikus szerv a végbél. Az ember végbelében csak magános tüszők fordulnak elő, de ezek elég nagy számmal. E tüszők szélesek, alacsonyak, függőleges átmetszeten félholdalakúak, a felszín felé fordult concavitással. Kivájt felszínüket közvetlenül borítja a bélhám ; szabadszemmel tűszúrásnvi gödröcskét Iá tunk, mely a tüsző kiszélesedő vájulatába vezet. A végbél nyálkahártyája helyenként szinte szitaszerű e likacskáktól.
