Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Végbél
1.17 pelvina, 2—3 cm hosszú legalsó része a gáton van, ennek lágyrészei közé ágyazva, pars perinealis s. analis. A végbél kezdetén van a vastagbél legszűkebb része. A korai gyermekkorban egyforma átmérőjű a végéig, s ilyen a felnőttön is összehúzódott állapotban : ilyenkor ugyanis keskeny, vékonybélszerű cső. Rendesen azonban pettyhüdt s az ilyen végbél már a későbbi gyermekkortól kezdve lefelé szélesedő s alul hirtelen megszűnő, lámpacilinderszerű tágulatot mutat : ampulla recti. Ha üres a végbél, medencei része elölről hátra összelapított. A pars analisba való átmenetnél hirtelen megszűkül a rectum ; utolsó része, a pars analis, 2.5—3 cm hosszú, mindig zárt, jobbról balra összenyomott, keskeny csatorna ; canalis analisnak is nevezik. A végbél az élőn a székelések között üres ; a bélsár csak a szigmabél alsó végéig száll le s csak a székelés közben tölti meg az ampulla rectit is. Lefutás. Oldalról tekintve két görbülete van a végbélnek ; az egyik, a nagyobb, a keresztcsont vájulatát követi, tehát előre kivájt ; ez a flexura sacralis. A farkcsont csúcsához közel hirtelen irányt változtat a végbél : csaknem szögletszerű megtöréssel, melynek concavitása hátra néz, a mérsékelten hátrafelé irányuló, rövid, egyenes pars analisba megy át ; e második görbület a flexura perinealis recti. A pars analis már a farkcsont csúcsa alá esik. Elölről nézve 5 eset közül csak egyszer halad a végbél egyenesen ; legtöbbször S-alakúan görbül a homloksíkban, de "görbülete változó. Hashártya. Azelőtt a végbélen egy legfelső, teljesen intra- peritonealis részt vettek fel, a keresztcsonttól hozzámenő meso- rectummal ; ma e felső darabot még a szigmabélhez számítjuk s a régebbi anatómusok mesorectumát még a mesosigmoideum részének minősítjük. A végbélnek eszerint a hashártyához való viszonya tekintetében csak két része van : egy felső, amelyet a hashártya tökéletlenül, nevezetesen csak az elülső és oldalsó s lejebb csak az elülső felszínén von be, a hátulsó felszínén nem. s egy alsó, teljesen infraperitonealis, azaz a hashártya visszahaj- lása alatti része ; az utóbbinak a kezdete 6—8 cm-nyire van a végbélnyílás felett. Topograplxia. A végbelet hátulsó felszínén egész hosszában laza kötőszövet köti a keresztcsonthoz s lejebb a farkcsonthoz Elülső és oldalsó felszínének tájanatomiai viszonyai mások a két nemben. A férfin a hashártyával borított részletet a hólyag testétől a hashártya recessusa, az excavatio vesicorectalis vá
