Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Vastagbél
túlsó felszíne a musc. quadratus lumborum oldalsó szélével, a fascia lumbodorsalissal s a musc. transversus abdominissel, feljebb a rekesszel érintkezik. A három colon-részletnek a hashártyához való viszonyát a hashártya leírásánál fogjuk tárgyalni. A colon transversum lefutásában nagy ingadozások fordulnak elő ; íve leterjedhet hurokalakban a kis medencéig, ami persze a két másik colonrész rovására megy, vagy az ívet V-alakú szöglet helyettesítheti, stb. 4. Szigmabél. A szigmabél, colon sigmoideum s. S romanum két részből áll : csípőcsonti és medencei részből : pars iliaca és pars pelvina ; egyes szerzők a két részt külön bélszakasz gyanánt írják le mint 113 colon iliacumot és pelvinumot. A colon descendens felé való határa nem éles ; némelyek a csípőtaréjjal való kereszteződés helyét jelölik meg a két bélrész határa gyanánt. Helyesebb Schiefferdeckerrel az elhatárolást arra alapítani, hogy a szigma- bél, eltérően a leszálló rémesétől, teljesen körül van véve a hashártyától s szabad mesosigmoideummal is bír : ahol e meso- sigmoidepm kezdődik, onnan számítjuk a szigmabelet. E pont persze kissé változó helyzetű, hol feljebb, hol lejebb van a fossa iliacában. A pars iliaca a linea terminálissal kereszteződve a medencebeli részbe megy át. Ennek a végbél felé eső határát régebben a promontoriumra vagy a bal csípőkeresztizületre helyezték ; célszerűbb azonban, ha itt is úgy járunk el, mint a szigmabél kezdetének a meghatározásánál, vagyis ha a mesosigmoideum LenhoEsék Mihály dr.: Az ember anatómiája. Ií. 8 7. ábra A szigmabél leggyakoribb helyzete, Kopsch szerint.
