Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Vastagbél
alsó végét vesszük a szigmabél és végbél közti határnak ; e pont a 3. keresztcsigolya magasságának felel meg, itt megy át tehát a . szigmabél a végbélbe. * A szigmabél medencei darabja a vastagbél többi részénél valamivel keskenyebb ; hurokszerű bélrészlet, 92%-ban leszáll a kis medencébe (7. ábra). A leggyakoribb esetet véve alapul, rajta három szárat lehet megkülönböztetni : egy leszálló szárat, mely a linea terminálistól a musc. psoas medialis szélét érintve leereszkedik a medencébe, még pedig férfiban a hólyag és végbél közé (excavatio vesicorectalis), nőben a méh és végbél közé (Douglas-iireg, excavatio uterorectalis), egy felszálló szárat, mely innen a medence bemenetének síkjáig vagy még valamivel ma· ■ gasabbra húzódik fel, s egy második leszálló szárat, mely most már véglegesen lemegy a medencébe a keresztcsont elé, melyhez a 3. keresztcsigolya előtt már mint végbél szilárdan rögzítődik oda. A szigmahurok a két említett excavatiónak nem szokott egészen a fenekéig leérni. 8%-ban mások a viszonyok : a szigma- bélnek hiányzik a medencébe lelógó hurokja ; egészeh a hasüregben foglal helyet, a vékonybélkacsok mögött, s csak felszálló és leszálló szárból áll ; a két szár által alkotott keskeny hurok felemelkedhetik a májig. Gyermeken a szigmabél a medence kicsinysége miatt egészen a hasüregben helyezkedik el ; legtöbbször harántul húzódik át a bal csípőárokból a jobba s innen száll le a medencébe, hol a végbélbe megy át. A szigmabél alakját és helyzetét különben befolyásolja különböző teltségi állapota. Hosszú mesosigmoideuma miatt könv- nven tolódik el a helyzetéből. 5 A vastagbél szövettani szerkezete. A vastagbél nyálkahártyája a vékonybélétől elsősorban a circularis redők s a bolyhok hiánya által különbözik ; nincs már szükség a felszín növelésére, mert mire a béltartalom a vastagbélbe jut, a resorptio főmunkája már el van végezve. A felszínes hengerhám olyan, mint a vékonybélé, csak valamivel alacsonyabb és csíkolat nélküli a euticulája ; a hengersejtek közt kevés a kehelysejt. A Lieberkühn-krypták jóval hosz- szabbak (kétszer akkorák : 0.6 :0.3 mm), tágabbak és sokkal szabályosabb állásúak, mint a vékonybélben ; a felszínre függélyes metszet kémcsövekhez vagy a kéz összeszorított ujjaihoz hasonló, szabályosan egymás mellett álló csöveknek mutatja őket. Kehelysejt igen sok van bennük ; néha minden második sejt ilyen, csak a krypta feneke felé maradoznak el ezek. A 114 0
