Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Vékonybél
105 átmérőjük a bél hosszában helyezkedik el ; bosszúságuk 8—12 cm, harántátmérőjük 10—15 mm, de találtak már 33 cm hosszú Peyer-csomót is. A nyálkahártyának igen alacsony kiemelkedését okozzák, felszínük néha sima, máskor egyenetlen. Áteső fényben a bél falzatának homályosabb helyeként mutatkoznak ; a bél circularis redői a csomók szélén vagy szélső részén megszűnnek. A vékonybél szövettani szerkezete. a) Nyálkahártya, boly hók. A vékonybél nyálkahártyájára elsősorban a bolyhok, villi intestinales, jellemzők. Csak nagyítóval látható, 0.5—1 mm hosszú, sűrűn álló ujjszerű nyúlványai ezek a nyálkahártyának ; a mucosa felszíne általuk nagy fokban növekszik s így a felszívódást nagy mértékben elősegítik : valóságos szívócsápjai a nyálkahártyának. Már a pylorusbillentvü duodenumfelőli oldalán megjelennek s megvannak még a vastagbélbillentyü innenső oldalán is, de már a túlsón hiányzanak. Sem a sűrűségük, sem az alakjuk nem egyforma a bél különböző szakaszain. Legsűrűbben állanak a duodenumban (20—24 esik egy mm2-re), a jejuno-ileumban mind ritkább el- rendeződésűek ; a vastagbél felé 15—20-at találunk egy mmr-nvi területen. A duodenumban székesek, lelapítottak, levélalaknak, egymással helyenként hálózatosán össze is függnek, lejebb ujj- szerűek lesznek, \Tégiikön gyakran bunkós megvastagodással. Az ileum alsó részén fonalszerűek, vékonyak, alacsonyak, egymástól távol állanak. E különbség kapcsolatba hozható a bélfalzat felszívó szerepének különböző intensitásával ; alul a bélfalzatnnk már alig van mit kiszívnia a chymusból. Hám. A vékonybél hámja hengerhám, basalis elhelyezésű hosszúkás maggal. A hengersejtek felszínén erősen fénytörő, függélyes csíkolatú cuticulát látunk ; jellemző ez a vékonybélre. A hámsejtek teste szemcsés s emellett finom fibrillaris hossz- csíkolat észlelhető benne. Mitosisokat soha sem észlelünk a bolyhok hámján. A hengersejtek közé változó mennyiségű kehélysejt van közbeiktatva. A boholy alapszövete, a boholystroma, hálózatos és fibrilla- ris kötőszövetből áll, benne rugalmas rostok, nyiroksejtek, plasmasejtek és eosinophil-sejtek találhatók. Tengelyében endo- thellel elhatárolt, a boholy csúcsában vakon végződő csatomig a központi chylusér, vas chyliferum centrale, húzódik, mely a boholy tövén a mirigyek közti nyirokérhálózatba megy át. A